A leggazdagabb amerikai államot is elérte a bombaciklon, katasztrofális következményei lehetnek

A viharok sorozatának legújabb tagja várhatóan helyi idő szerint szerda éri el a partvidéket, és bár csütörtök végéig az egész államban érezhető lesz, a legrosszabb időjárás valószínűleg Észak-Kaliforniát és az öbölvidéket sújtja majd.

A Csendes-óceán fölötti úgynevezett „bombaciklon” frontok sorozatát fogja a nyugati partvidékre zúdítani. Bár a hosszan tartó csapadékos időjárás némi enyhülést hoz az aszályos körülményekre, úgy tűnik, az eső már túl soknak bizonyulhat.

Az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a vihar miatt elképzelhető, hogy az utak használhatatlanná válnak, emellett beszakadhatnak a hegyoldalak, kidőlhetnek a fák, kiterjedtebb áradások és nagyobb áramkimaradások is lehetnek. Ami azonban még ennél is rosszabb, emberi életeket is követelhet az érkező vihar.

Az éghajlatkutatók szerint a csapadékhiány, a magasabb hőmérséklet és a párolgási igény – más néven a „légkör szomjúságának” – növekedése miatt a nyugati szárazság történelmi méreteket öltött.

Mivel a kutak kiszáradnak és a víztározók kiürülnek, Julie Kalansky, a San Diegó-i Scripps Institution of Oceanography klímakutatója szerint ezekre a viharokra minden eddiginél nagyobb szükség van az aszály enyhítéséhez, annak ellenére, hogy egyes területeken veszélyt jelentenek.

„Az éremnek két oldala van: lehetnek rendkívül előnyösek, mert Kalifornia vízkészletének nagy részét hozzák az államba, de lehetnek aszálykeltők is” – mondta Kalansky a CNN-nek.

Amikor azonban túl hosszúra nyúlnak, túl erősek lesznek, egymás után jönnek, és a tájnak nincs lehetősége arra, hogy az összes csapadékot elnyelje, akkor ez áradásokhoz vezethet

– hívta fel a figyelmet a klímakutató.

Soha nem látott katasztrófa fenyegeti Kaliforniát

Kaliforniában nem egyedi eset, hogy természeti katasztrófák sújtják a térséget. A Csendes-óceán partvidékén fekvő amerikai állam neve szinte egyet jelent a földrengésekkel, a hatalmas területeket felperzselő erdő- és bozóttüzekkel, valamint a mindenki életét megkeserítő szárazságokkal és aszályokkal.

Az áradás viszont nem tartozik a megszokott dolgok közé, ami miatt aggódnia kellene a helyi lakosságnak. Most azonban úgy tűnik, minden megváltozik, ugyanis az államot egy elkerülhetetlenül bekövetkező „megaáradás” fenyegeti, ami az Egyesült Államok történelmének legpusztítóbb katasztrófáját fogja okozni.

Szakértők már évtizedek óta próbálják felhívni a Kaliforniában élő emberek figyelmét a közelgő katasztrófára, de annak veszélye még nem ivódott be a köztudatba, és az államot nem tartják áradásveszélyes területnek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy utoljára több mint 150 éve, 1861 és 1862 környékén fordult elő megaáradás, amelynek emléke már homályba veszett.

Daniel L. Swain a Kaliforniai Egyetem klímakutatója, aki egy tavaly augusztus elején közzétett kutatásban figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozás miatt sokkal nagyobb az esély megaáradásra, mint ahogy azt eddig gondolták.

Szerencsések voltunk, hogy a 20. században nem történt ilyen, és nagyon meglepődnék, ha a 21. században is elkerülnénk

– mondta el a klímakutató egy interjúban.

(Borítókép: Az árvíz sújtotta és szeméttel borított Los Angeles folyó 2023. január 3-án Kaliforniában. Fotó: David McNew/Getty Images)