Vlagyimir Putyin nem áll le, minden eddiginél nagyobb mozgósításra készülhet

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. szeptember 21-én részleges katonai mozgósítást rendelt el. Akkori beszédében úgy fogalmazott: a Nyugat már 2014-ben ágyútöltelékké tette az ukrán népet, akkor, amikor elcsatolták a Krím félszigetet.

Oroszország korábban többször is tagadta, hogy egy esetleges második mozgósítási hullámra készülne, Putyin pedig decemberben azt mondta, hogy értelmetlen újabb sorozásról beszélni, emellett azt is állította, hogy a már mozgósított katonáknak csupán a felét küldték Ukrajnába harcolni – írja a The Guardian.

Az ukrán katonai hírszerzés elmondása szerint a korábbi 300 ezer mozgósított után

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének helyettese elmondta: Ukrajna úgy véli, hogy a behívottakat tavasszal és nyáron az ország keleti és déli részén vethetik be.

Csapda lenne az orosz fegyverszünet?

Vlagyimir Putyin utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert, hogy péntek déltől egyoldalú tűzszünetet hirdessen a teljes ukrajnai frontvonalon az ortodox karácsony idejére, az ukrán vezetőség azonban egyhangúlag utasította el az orosz elnök felszólítását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a fegyverszünetre reagálva világosan kijelentette: Vlagyimir Putyin a karácsonyi fegyverszünetet arra használja, hogy ideiglenesen leállítsa az ukrán fegyveres erők előrenyomulását keleten, és az ünnepeket akarja álcaként használni. Az ukrán államfő szerint azonban mindez csak a háborús áldozatok számának újabb növekedését fogja eredményezni. 

Mi köze van a pitiáner Kremlnek a karácsony keresztény ünnepéhez? Ki fog hinni annak a söpredéknek, aki gyerekeket öl, szülészetekre lövöldözik, és foglyokat kínoz? Fegyverszünet? Hazugság és képmutatás

– fogalmazott Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.

Az egyoldalú fegyverszünet híre a Nyugatot sem hagyta nyugodni. Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden saját elmondása szerint nem szívesen reagál Putyin kijelentéseire, de úgy véli, hogy az orosz elnök így próbál meg levegőhöz jutni a háború okozta veszteségek közepette. Újságíróknak nyilatkozva azt mondta: érdekesnek találta, hogy az oroszoknak azzal nem volt gondjuk, hogy december 25-én és újévkor kórházakat, óvodákat és templomokat bombázzanak Ukrajnában.

Szkibickij úgy véli, Oroszországnak körülbelül két hónapba telhet a katonai alakulatait összeállítani. „Az orosz siker a harctéren attól függ, hogy seregeik mennyire jól felszereltek és képzettek.” Szerinte sok múlik majd azon is, hogy Ukrajna továbbra is kap-e nyugati lőszereket és fegyvereket, hogy elláthassa az új tartalékos egységeket, amelyeket most készítenek elő. 

Ha Oroszország ezúttal veszítene, az Putyin összeomlását eredményezheti

– vélekedett az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének helyettese, aki az elkövetkező hat-nyolc hónapot a háború véghajrájának nevezte.

Mennyiség kontra minőség

Rob Lee amerikai katonai szakértő szerint ha Oroszországnak nagy létszámú haderő is áll rendelkezésére, az sem jelenti automatikusan azt, hogy egységei hatékonyak lesznek. „Továbbra is nagy kérdés, hogy Oroszország mennyire tudja beépíteni az újonnan mozgósított erőket, mivel az utóbbi évtizedekben nem volt ehhez fogható háború” – mondta Lee.

Ha 500 000 embert mozgósítasz, ezek a problémák nem szűnnek meg, csupán hasonló gondjaid lesznek, csak több emberrel

– vélekedett a szakértő, megjegyezve, hogy a kevésbé jól képzett csapatok jobbak a területek megvédésére, mint a támadó hadműveletekre.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, szombati, percről percre frissülő hírfolyamunkat ITT találja.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2023. január 3-án. Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP)