Jeszenszky Géza: Magyarország nem lesz középhatalom

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Mandiner című hetilapban megjelent cikkében foglalta össze Orbán Viktor főbb megállapításait, céljait az ország előtt álló évtizedben. A miniszterelnök egy zárt körű eseményen, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján vázolta fel átfogó előadásban az általa legfontosabbnak tartott kihívásokat, stratégiai terveket. „Magyarországnak nem érdeke, hogy visszaálljon a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, alternatív globalizációs modellre és stratégiára van szüksége” – írta Orbán Balázs, aki hozzátette: megteremtődtek azok a lehetőségek, amelyek révén az ország az évtized nagy nyertese lehet.

Írásában arra is kitért, hogy a kelet-nyugati szembenállásban Magyarországnak nem érdeke, hogy bármelyik oldalra álljon, hanem inkább egyfajta híd szerepet betöltve egyaránt kapcsolódnia kell minden országhoz és piaci szereplőhöz.

Az Index is beszámolt róla, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó Pozsonyban részt vett az önálló Szlovákia megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett szombati gálaesten. A magyar kormányfő egy Facebook-posztban is beszámolt az eseményről. „A kommunizmus bukása után, 1993-ban felbomlott Csehszlovákia, és a helyét az önálló Szlovákia és Csehország vette át, amelyek immár a szövetségeseink. Harminc évvel ezelőtt megnyílt az út az egymásrautaltságon és a kölcsönös tiszteleten alapuló V4-együttműködés felé. Vigyázzunk rá!” – fogalmazott.

A korábbi külügyminiszter szerint nem reálisak a célok

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere reagált az Orbán Balázs által leírtakra. Szerinte Magyarország nem képes arra a kitörésre, amelyet a politikai igazgató megfogalmazott. Középhatalmi státuszt meglátása szerint a régióból csak Lengyelország érhet el.

Közép-Európában a szomszéd mesterséges föderációk felbomlása után nagyjából egyforma nagyságú, erejű államok, illetve kisebb államok alakultak ki, de míg tőlünk délre kisebb államok vannak, addig északon ott van a nagy Lengyelország

– nyilatkozta az ATV Híradónak Magyarország korábbi washingtoni, norvégiai és izlandi nagykövete.

Szent-Iványi István, korábbi külügyminisztériumi államtitkár azt olvasta ki a megjelent cikkből, hogy mintha arra utalna a miniszterelnök, hogy ki akarja léptetni az országot a blokkból, vagyis a NATO-ból és az EU-ból. A korábbi országgyűlési és EP-képviselő szerint középhatalomnak csak az tekinthető, amely megfelelő katonai és gazdasági erővel rendelkezik. „Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is az EU-n kívül középhatalomnak számít, de talán még Lengyelország vagy Spanyolország tud egy ilyen pozíciót betölteni” – mondta.

Volt jegybankelnök: Nagy behoznivalónk van

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint az, hogy Horvátország már bevezette az eurót, azt mutatja, sok elvégzendő feladat vár még Magyarországra, mielőtt régiós éllovassá válhatna.

Aki nincs benne az euróövezetben, az szabályozási és pénzügyi ernyő szempontjából kívül van, sebezhető. A valutánk gyenge, az államadósságunk aránya az új tagországok kétszeresére rúg, és ezért azt gondolom, hogy ezen a téren nagy behoznivalónk van, semmiképpen sem alkalmas a pénzügyi szektor arra, hogy régiós szerepet töltsön be

– mondta a közgazdász.

Az ATV megkérdezte a kormányt, hogy a blokkosodásból való kimaradás arra utal-e, hogy újragondolnák az EU- vagy a NATO-tagságot. A miniszterelnök sajtófőnöke abszurdnak és rosszindulatúnak minősítette a kérdést, és azt válaszolta, hogy Magyarország az EU és a NATO elkötelezett tagja, a szabadkereskedelem híve.

(Borítókép: Jeszenszky Géza korábbi washingtoni nagykövet, volt külügyminiszter beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének John Lukacs és az amerikai konzervativizmus című pódiumbeszélgetésén az egyetem John Lukacs termében 2022. november 21-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)