Nukleáris fegyverek bevetését helyezte kilátásba az Egyesült Államok

„Az Egyesült Államok megerősítette megingathatatlan elköteleződését Japán védelme mellett a kölcsönös együttműködésről és a biztonsági garanciákról szóló szerződés 5. cikkével összhangban, minden (katonai) képesség felhasználásával, beleértve a nukleáris fegyvereket is” – áll a dokumentumban.

A szerződés azon cikkére hivatkoznak, amely szerint mindkét fél a szövetségese ellen irányuló katonai agressziót saját nemzetbiztonságát fenyegető veszélynek tekinti, amibe joga van beavatkozni. A közlemény tisztázta, hogy a mostani washingtoni találkozó résztvevői részletesen megvitatták a Japánnak az amerikai nukleáris ernyő alá helyezésével kapcsolatos kérdéseket.

Emellett Washington egy újonnan átnevezett tengerészgyalogos egység állomásoztatását is elrendelheti a térségben, amely fejlett hírszerzési, megfigyelési képességekkel rendelkezik, emellett az ellenséges hajókra is nagy veszélyt jelenthet.

A bejelentést kevesebb mint egy hónappal azután teszik, hogy Japán bemutatta új nemzetbiztonsági tervét. Mint azt korábban az Index is megírta, a második világháború óta nem látott fegyverkezésbe kezd az ázsiai ország, amely megduplázza a védelmi kiadásokat és eltér pacifista alkotmányától a regionális riválisok, köztük Kína növekvő fenyegetése miatt.

Ismételten a hidegháborúk korát éljük?

A hidegháború 1947-től 1991-ig tartott és a világ két vezető hatalma, az Egyesült Államok és Szovjetunió között zajlott. Többek között arról is ismerszik meg ez a korszak, hogy 

Egyre többször merül fel annak a lehetősége, hogy a nagyhatalmak atombombával oldanák meg a problémákat. Az orosz–ukrán konfliktusban is felmerült a lehetősége, hogy Vlagyimir Putyin nukleáris fegyverekkel nyerné meg a háborút, de az Egyesült Államok kijelentése is aggodalomra adhat okot.

Az atomalku

Mint ismert, Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország a 2015-ben szerződés segítségével állapodott meg abban, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.

A nukleáris paktumot azonban Donald Trump amerikai elnök 2018-ban felmondta, és újra szankciókat vezetett be Teherán ellen, amelyre Irán azzal válaszolt, hogy újraindította, majd felgyorsította az urándúsítást.

Tavaly márciusban az egyezség Teherán és Joe Biden amerikai elnök között közel került az újbóli életbelépéshez, de a tárgyalások abbamaradtak. Teherán ugyanis olyan követelést fogalmazott meg, amelyben 

Joe Biden ezt nem tudta garantálni, mivel az atompaktum egy nem kötelező politikai egyezmény, nem pedig kötelező érvényű jogi szerződés. Teherán azt is kérte, hogy Washington vegye le az iráni Iszlám Forradalmi Gárdát az amerikai külföldi terrorszervezeteket tömörítő listáról, amit Biden szintén kifogásolt.

Augusztusban azonban Bécsben ültek össze a magas rangú iráni és amerikai tisztviselők, hogy felélesszék a 2015-ös iráni atomegyezményt, a nagy áttörésre vonatkozó elvárásokat azonban mindkét fél kifogásolta.

A folyamatos atomfenyegetettséggel megnő a kockázata, hogy egy soha nem látott atomháború felé közeledik az emberiség, amelynek katasztrofális következményei lehetnek, hiszen több mint ötmilliárd ember halna éhen egy tanulmány szerint.

(Borítókép: Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere kezet fog Hamada Jaszukazu japán védelmi miniszterrel 2023. január 11-én Washingtonban. Fotó: Saul Loeb / AFP)