A japán társadalom már az összeomlás szélén áll?

A japán kormányfő nagy aggodalomnak adott hangot a törvényhozás előtt, hatalmas demográfiai válság fenyegetettségéről beszélt. Indoklásában elmondta: egyértelmű tendencia mutatkozik arra vonatkozóan, hogy folyamatosan csökken a születési arány, és annak a jelei is tisztán látszanak, hogy öregszik a társadalom.

A miniszterelnök véleménye szerint a helyzet tarthatatlan, 

Fumio Kisida ígérete szerint a kormány a vészjósló jelekre reagálva a gyermekvállalást és a gyermeknevelést ösztönző intézkedéseket vezet be a közeljövőben. Céljuk, hogy megduplázzák a népesedési programokat érintő költségvetést, ezért új kormányzati ügynökség felállítását kezdeményezte a kormányfő – írja a BBC.

Japánban több mint 125 millióan élnek. Bő ötven évvel ezelőtt még volt olyan időszak, amikor évente mintegy kétmillió gyermek született az országban, ezzel szemben tavaly csak 800 ezren látták meg a napvilágot. A várható élettartam növekedésével pedig egyre több az idős ember Japánban, a dolgozók száma viszont csökken.

A japán lakosság 28 százaléka 65 év feletti idős ember, ami a második legnagyobb arány a világon Monaco után.

A népességnövekedésnek az is gátat szab, hogy a japán emberek többsége elutasító a bevándorlókkal szemben. A távol-keleti ország lakosságának 3 százalékát teszik ki azok, akik külföldön születtek. Ezek közé az emberek közé tartoznak azok is, akiknek csak az egyik szülője japán. Ez az arány az Egyesült Királyságban 15 százalék.

Rég nem látott válsággal kell szembenéznie Kínának is

A Távol-Keleten nemcsak Japánban, hanem Kínában is fogy a lakosság, amire mintegy hetven éve nem volt példa. A kínai statisztikai hivatal közlése szerint 2022 végére 850 ezer fővel csökkent az ország népessége az előző évhez képest – az adatok a kontinentális Kína lakosságára vonatkoznak, Hongkongot és Makaót, valamint a Kínában élő külföldieket nem vették be a számításba.

A férfiak száma 722,06 millió, a nőké 689,69 millió, ami a 2016 előtti szigorú egygyermekes politika eredménye. Mióta Kína szakított ezzel a modellel, arra ösztönzik a családokat, hogy két vagy három gyermeket is vállaljanak, de egyelőre nem túl sikeres ez a kezdeményezés.

Egyes szakértők szerint a népességcsökkenés a kínai gazdaságra és a világra nézve is komoly következményekkel jár. Az elmúlt négy évtizedben Kína gazdasági nagyhatalommá és a világ gyárává vált. Ez a várható élettartam növekedéséhez vezetett, ugyanis a jóléti társadalom velejárója, hogy bezuhan a termékenységi ráta, ami hozzájárult a jelenlegi népességcsökkenéshez – egyre többen éltek tovább, miközben kevesebb csecsemő született.

Kínában sok szülő a bizonytalan gazdasági helyzettel magyarázza, miért nem vállal egynél több gyereket. Japánnal és Dél-Koreával együtt Kínában az egyik legalacsonyabb a termékenységi ráta a világon, ami a jövedelmek növekedésével és az oktatási szint emelkedésével magyarázható: az életminőség javulásával az emberek tovább élnek.