Felmérés bizonyítja, hogy nem nagyon szeretik Orbán Viktort az ukránok

A Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) számolt be arról, hogy egy kijevi közvélemény-kutató szervezet, a Center for a New Europe nemrég arról kérdezte meg az ukránokat, hogy mennyire bíznak a külföldi vezető politikusokban.

A listán nem meglepő módon Vlagyimir Putyin nyerte az első helyezést: a megkérdezettek 97 százaléka mondta, hogy nem bízik benne. A második helyen Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök végzett (94 százalékkal), akit Hszi Csin-ping kínai elnök követett (73 százalékkal), 

A menekülteknél is látszik a bizalmatlanság 

Az MDR cikkében megjegyezték, hogy mindez abból is látszódik, hogy az ukrán menekültek közül hányan telepednek le Magyarországon: mindössze 34 ezer, Ukrajnából érkezett embert regisztrálták menekültként idehaza, tehát körülbelül ennyien telepedhettek le nálunk.

Ez elenyészőnek mondható egyrészt ahhoz képest, hogy januári adatok szerint már több mint kétmillió ember menekült Ukrajna irányából Magyarországra, másrészt ahhoz képest is, hogy a régió többi országában hányan telepedtek le:

• a Magyarországhoz hasonló népességű és területű Csehországban mintegy félmillió ukrán menekültet vettek nyilvántartásba,
• és két szomszédos országban, Romániában és Szlovákiában is százezer felett van a letelepedett menekültek száma. 

A német lap szerint sokan amiatt nem Magyarországon telepednek le, mert nem bíznak Orbán Viktorban és kormányában, illetve nehezen jutnak hozzá mindazokhoz az információkhoz, amelyekre az új országba érkezve szükségük lenne.

A magyarországi számokról Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa azt mondta a német lapnak, hogy a 34 ezer regisztrált menekült mellett lehet még sok olyan kárpátaljai magyar is, aki magyar állampolgársággal rendelkezik, emiatt ők nem jelennek meg a menekültekről készült statisztikában. 

Nem kapnak elég segítséget 

Azt is hozzátette, hogy emellett az Ukrajnából érkezők közül sokan – hibásan – nem menekültstátuszért folyamodnak, hanem csak egy sima munkavállaló-vízummal jegyzik be őket – az utóbbi azonban nem biztosít olyan jogi védelmet nekik, mint a menekültstátusz. A háború kezdete után ugyanis az EU jóváhagyta, hogy az ukrajnai menekültek úgynevezett ideiglenes védelmi státuszért folyamodhatnak bármelyik tagállamban, amely minimum egy évre szól (de egyes országokban már plusz egy évvel meg is hosszabbították).

Szekeres Zsolt szerint a menekültek Magyarországon nem kapnak megfelelő segítséget az ügyintézésben, ezért fordulhat elő, hogy hibásan munkavállalói vízumot kérelmeznek a státusz helyet. Szerinte elképzelhető, hogy a menekülteket foglalkoztató munkáltatók sem tudnak eleget erről a védelmi státuszról, és kvázi megszokásból kérik a menekülteket arra, hogy munkavállalói vízumot állítassanak ki, holott az sokkal több macerával jár.

A szakértő azt is szóvá tette, hogy bár a magyar kormányzat gyakran hangoztatja, hogy segíti az ukrajnai menekülteket, a gyakorlatban még mindig vannak rendszerszintű hiányosságok, és a menekülteket nem tájékoztatják arról, hogy milyen jogok illetik meg őket. Szekeres Zsolt hozzátette: szerinte a magyar kormányzatnak egy jól koordinált reklámkampányt kellene indítania azért, hogy a menekültek és a munkáltatók hozzájuthassanak a szükséges információkhoz, mert ez az összes fél dolgát megkönnyítené – beleértve a magyar államot, amelynek csökkenne az adminisztrációs terhe. 

Az orosz–ukrán háború eseményeit szerdán is percről percre közvetítjük.

(Borítókép: Orbán Viktor 2021. február 17-én. Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)