Romániával közösen lép fel Magyarország a jogfosztó ukrán kisebbségvédelmi törvény ellen
További Külföld cikkek
- Izrael újra lecsapott Bejrút belvárosában, videón a pusztítás
- Angela Merkel szerint ezért jelent Elon Musk nagy veszélyt a Trump-kormányban
- Moszkva üzent, az ukránok egész 2025-ös hadjáratát meghiúsították
- Minden, amit Vlagyimir Putyin új „csodafegyveréről” eddig tudni lehet
- Pont egy kínai teherhajó alatt sérültek meg a távközlési kábelek a Balti-tengeren
Magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoringbizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvédelmi törvény összhangban áll-e a nemzetközi normákkal – hangsúlyozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Strasbourgból telefonon nyilatkozva az MTI-nek.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna kötelezettsége ellenére sem folytatott egyeztetést a Velencei Bizottsággal és a nemzeti kisebbségeik képviselőivel, akik azóta hangot adtak elégedetlenségüknek az új törvénnyel kapcsolatban.
A fideszes képviselő szerint ezt az ügyet a Velencei Bizottság prioritásként fogja kezelni, és pár hónap alatt értékelést adhat a törvényről. Kiemelte továbbá, hogy Ukrajnának is elemi érdeke, hogy a kisebbségvédelmet összhangba hozza a nemzetközi normákkal.
Ukrajna uniós integrációjának alapvető feltétele a nemzetközi kisebbségvédelmi jogszabályoknak való megfelelés, ezt a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumok is előírják
– húzta alá.
Több szinten is eredményes volt
Németh Zsolt arról is beszámolt, hogy az ET parlamenti közgyűlésén sok eredményt ért el a magyar delegáció. Példaként említette, hogy a parlamenti közgyűlés jogi bizottságában egyhangúan elfogadták azt a magyar jelentést, amely az Emberi Jogok Európai Bírósága által kiadott magyar vonatkozású döntések végrehajtását értékeli. Mint mondta, a magyar teljesítmény kimagaslóan javult az elmúlt időszakban a többi ország eredményeivel összehasonlítva.
A képviselő elmondta továbbá, hogy a közgyűlés elfogadta a negyedik ET-csúcstalálkozóra vonatkozó jelentést, amelyben előremutató ajánlás fogalmazódott meg a találkozó záródokumentumával kapcsolatban. Az ajánlás nagy hangsúlyt fektet a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, amely az „európai demokratikus biztonság” nagyon fontos előfeltétele. Ezenkívül kiemeli az Európa Unió és az Európa Tanács közötti együttműködés szükségességét különösen a bővítési politika területén – tette hozzá Németh Zsolt.
Tanárokat rúgtak ki és leszerelték a magyar zászlót Kárpátalján
Mint arról korábban beszámoltunk, egy friss rendeletre hivatkozva eltávolította a magyar zászlókat több közintézményről az ukrán rendőrség. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója pedig indoklás nélkül, egyik napról a másikra kapta kézhez a menesztését.
A helyi média beszámolója szerint Fornoson és Dercenben munkácsi feletteseiktől kaptak utasítást az oktatási intézmények vezetői arról, hogy távolítsák el az intézményeik épületeiről a magyar nemzeti lobogót. A lakosság elmondása alapján a rendőrség folyamatosan ellenőrzi, visszakerültek-e a magyar jelképek.
Később Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára arra szólította fel a munkácsi kistérség helyi vezetőit, hogy azonnal fejezzék be a magyarokkal szembeni atrocitásokat.
(Borítókép: Németh Zsolt 2023. január 23-án. Fotó: Országgyűlés Sajtóirodája / MTI)