Tarjányi Péter: Ebből a háborúból már Magyarország sem tud kimaradni

Mindkét oldal hadserege összecsapásra készül, egyfajta vihar előtti csend van a frontvonalon – mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az orosz–ukrán háború aktuális helyzetéről a Frontvonalban. Kiemelte: Oroszország sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkezik, mint Ukrajna, ám ez csak a katonai tartalékokra igaz. Politikai szempontból Ukrajna áll jobban. 

Fontos kérdés, hogy Oroszországban és az orosz társadalomban mennyire elfogadott jelenleg ez a háború, és mennyire lesz az a következő időszakban. Ez nagyban függ attól, hogy mennyire lesznek sikeresek az orosz hadműveletek. 

Kérdés, hogy az óriási veszteséggel járó sikerek vagy az esetleges kudarcok mennyire rengetik meg Putyin elnök hatalmát

– fogalmazott Tarjányi Péter. Hozzátette: láthatók a repedések az orosz társadalomban, sok a halott és a sebesült is, már megterheli az orosz társadalmat ez a háború. Ez pedig olyanfajta társadalmi feszültséget okoz, amelyben azok az elhallgatások, amelyek eddig valamennyire működtek Oroszországban, egyre inkább nem működnek.

A fegyverszállítmányok a NATO-tagállamok állásfoglalását is jelentik

Ukrajna nyugati támogatása indirekt módon azt célozza, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút. 

Az Egyesült Államok, a NATO-szövetségesek és a Nyugat nyilván azt akarja, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút, Ukrajna maradjon független, és Ukrajna harcoljon a NATO helyett

– mondta Tarjányi Péter. Megközelítőleg 300 harckocsi érkezik az elkövetkező 10-12 hónapban az ukrán haderőhöz, valamint több száz lövészpáncélos, páncélozott szállító harcjármű érkezik a gyalogsági egységekhez. Tarjányi Péter szerint mindez azért lényeges, mert az orosz–ukrán fronton összfegyvernemi harc dúl, ami azt jelenti, hogy minden haderőnem kiveszi a részét a küzdelemből. 

Ezt fejlesztették tudatosan, és kérték az ukránok, hogy ebben támogatást kapjanak

– emelte ki a szakértő, hozzátéve: Oroszország tisztában van azzal, hogy ha ezek az eszközök megérkeznek a frontvonalra ukrán oldalon, „akkor ők bajba kerülnek”. Ugyanakkor a harcászati eszközök érkezése nem jelenti azt, hogy egyből használatba is tudják venni az ukránok a harckocsikat és a fegyvereket, hiszen a mostani szállítmányok más technológiával rendelkeznek, mint a korábbiak. Az első felajánlásokban olyan orosz technológiát adott át a NATO-országok egy része, amelyek ismertek voltak az ukránok számára, hiszen ők is orosz haditechnikát használtak. 

Magyarország sem tud kimaradni a háborúból

Ebben a háborúban katonailag nem szükséges részt vennünk, de ebből a háborúból már Magyarország sem tud kimaradni

– hangsúlyozta Tarjányi Péter, utalva a gazdasági háborúra, amely érinti az energetikai szektort és több más területet is. A szakértő úgy véli, hogy azzal, hogy Magyarország is megszavazta az elmúlt időszak szankciós csomagjait, „Magyarország hitet tett amellett, hogy egyébként van egy nyugati érdek, és ezt támogatja”.

Ezt a háborút Oroszország kezdte el. Ez egy megszálló hódító háború, amiben egy nemzet, Ukrajna küzd az életéért. És ebben a Nyugat egy értékrend mentén választott, és Ukrajna mellé állt. Ebben Magyarország egy furcsa játékot folytat, ami bizonyos helyzetekben értelmezhetetlen, mind a szövetségeseink, mind Ukrajna számára

– mondta a biztonságpolitikai szakértő. 

A Frontvonalból kiderül:

• miért vált feszültté az ukrán–magyar viszony;
• milyen irányvonalakat határozhat meg az orosz–ukrán háború a következő évtizedekre;
• miért repedezik Putyin hatalma.

A Frontvonal korábbi epizódjait ide kattintva tudja megnézni.

(Borítókép: Tarjányi Péter. Fotó: Ruzsovics Dorina / Index)