Életbe lépett az oroszok ellenszankciója, de van egy csavar

Vlagyimir Putyin orosz elnök még decemberben beszélt arról, hogy választ fognak adni arra, hogy a nyugati országok hordónként 60 dollárban maximálták a tengeri úton szállított olaj árát.

Azóta ki is dolgoztak erre egy rendeletet, amely nemrég életbe is lépett. Mint a Reuters írja, ennek értelmében az orosz kormányzat megtiltotta az orosz vállalatoknak, hogy figyelembe vegyék a nyugati árplafonokat az orosz nyersolaj exportjánál. 

Az előírás szerint minden orosz exportőrnek tilos olyan exportmegállapodásokat kötnie, amelyek a nyugati árplafonhoz igazodnak. Ezenkívül jelenteniük kell az orosz vámhivatalnak, valamint az energiaügyi minisztériumnak is azokat a kísérleteket, amikor az árplafont rájuk akarják erőltetni.

Életbe is lépett, meg nem is 

A rendeletbe tehát mindezt belefoglalták – csakhogy egy fontos dolog hiányzik a szabályozásból:

A kormányrendelet megjelenése előtt az orosz kormányzati tisztségviselők még arról beszéltek, hogy el fogják lehetetleníteni a nyomott áron történő exportot, de ez nem történt meg. Vagyis a gyakorlatban az orosz vállalatok továbbra is olyan áron adhatják el az olajat, amilyen áron csak akarják (és tudják).

Az Investing.com mindezt úgy értelmezte, hogy a Kreml egy politikai választ akart adni a nyugati lépésre, de a gyakorlatban nem engedhetik meg maguknak azt, hogy korlátozzák az olajexportot. Mint írták, hétfő óta a kérdésben három egymásnak ellentmondó sajtónyilatkozat is megjelent az orosz kormányzat részéről.

Ezt a három üzenetet úgy lehet lefordítani: az orosz kormányzat továbbra is tiltakozik a nyugati árplafon ellen, de közben nyitva hagyták a hátsó ajtót az olajvállalatoknak, amelyek bármit megtehetnek azért, hogy a piacra vigyék az olajukat

– mondta Investing.comnak John Kilduff, az Again Capital hedge fund munkatársa.

Az egyetlen nyitott kérdés az Upstream online energiaügyi szakportál szerint az, hogy a szabályozásba belefoglaltak egy olyan pontot is, miszerint az orosz vámhivatal felülvizsgálhatja a korábbi, valamint újonnan kötött exportszerződéseket, és jogot kaptak arra is, hogy leállítsák az olaj exportját az árplafon alkalmazása esetén. Kérdés, hogy a gyakorlatban milyen gyakran fognak élni ezzel a joggal. 

És ezzel még nincs vége az olajügyeknek, ugyanis a decemberben életbe lépett olajárplafont két másik is követi majd a G7-es országok részéről. Ezek február 5-én lépnek életbe, és elsősorban a feldolgozott olajtermékekre, illetve a fűtőolajra vonatkoznak majd.

(Borítókép: Olajtároló tartályok a Permszkij olajfinomítóban. Fotó: Dmitry Beliakov / Bloomberg / Getty Images)