Nagy változás az ukrajnai háborúban: ő lesz az új védelmi miniszter

Elsőként számoltunk be vasárnap Magyarországon arról, hogy leválthatják Ukrajna védelmi miniszterét, Olekszij Reznyikovot. Az Ukrajinszka Pravda, valamint a Kyiv Independent kormányzati körökből értesült arról, hogy változás jöhet a védelmi tárcánál. Lehetséges utódjaként Kirilo Budanovot, az ukrán katonai hírszerzés vezetőjét nevezték meg. 

Reznyikov először még azt mondta a Pravdának: senkivel sem tárgyalt arról, hogy távozna a posztjáról. Vasárnap délután aztán tartott egy sajtótájékoztatót is, ahol már kicsit más álláspontot képviselt, de még akkor is csak annyit mondott: kész lemondani, ha Volodimir Zelenszkij elnök döntést hoz erről. 

Vasárnap este aztán kiderült, hogy az ukrán elnök már meghozta ezt a döntést. David Arakhamija, az ukrán kormánypárt (Nép Szolgája) frakcióvezetője közölte, hogy leváltják Olekszij Reznyikovot, és valóban Kirilo Budanov lesz az utódja a tisztségben.

A háború diktálja a személyzeti politikát. Az idő és a körülmények megkövetelik a megerősítést és az átcsoportosítást. Ez történik most és a jövőben is

– fogalmazott szűkszavúan David Arakhamija. 

Miért kell mennie Reznyikovnak?

Az 56 éves Reznyikov 2021. november 4. óta tölti be a védelmi miniszteri tisztséget, és a háború kezdete óta fontos szerepet játszott a nyugati katonai segélyek megszerzésében, rendszeresen találkozott a nyugati katonai vezetőkkel. Mint azt szombaton megírtuk, az ukrán elnöki hivatal honlapján is volt már egy petíció, amelyben Olekszij Reznyikov védelmi miniszter menesztését követelték.

A kezdeményezés megfogalmazói egyebek mellett az ukrán védelmi minisztérium ellátmánybeszerzési botrányára is hivatkoztak, amely az utóbbi hetekben került nyilvánosságra. Abban az ügyben már több minisztériumi tisztviselőt is meggyanúsítottak (sőt Reznyikov miniszterhelyettesét, Vjacseszlav Shapovalovot már 60 napra le is tartóztatták emiatt a botrány miatt).

Reznyikov és a minisztérium vezetése a botrány elején még azt állította, hogy hazugság és manipuláció az egész, többek közt emiatt követelték a petíció megfogalmazói is a távozását. Az ukrán és a nyugati sajtóban szintén ezt a botrányt emlegetik a leginkább Reznyikov távozásának okaként.

A The Washington Post például úgy számolt be a fejleményekről: Reznyikov közvetlen, személyes érintettsége egyelőre nem vetődött fel a botrányban (és, mint megjegyzik, a Nyugatról érkezett ellátmányokat sem érintette az ügy), de

a miniszteri tisztségekben történő cserékkel Zelenszkij arról próbálja meggyőzni az Egyesült Államokat és a többi szövetségesét, hogy a nyugati segélyek nem tűnnek el. A védelmi miniszternek kulcsszerepe van abban, hogy más országokkal e segélyekről tárgyal, beleértve a fegyvereket is.

David Arakhamija a Reznyikov távozásáról beszámoló posztban azt is felvetette, hogy háború idején nem politikusoknak, hanem katonáknak kell vezetniük a védelmi szerveket.

„Az ellenség előrenyomulására készül. Mi arra, hogy megvédjük magunkat, és visszavegyük, ami a miénk” – írta a posztban. 

Az is felvetődött, hogy Reznyikov a védelmi minisztériumból való távozás után is az ukrán kormányzat része maradhat. Több kormányszervvel is kapcsolatba hozták már, Arakhamija viszont azt írta a minap, hogy a stratégiai iparágakért felelős minisztérium élén számítanak rá. A Reuters szerint Reznyikov már reagált is erre a felvetésre az egyik ukrán lapnak, és azt mondta: meglepné, ha ilyen ajánlatot kapna az ukrán elnöktől, de elutasítaná, mert nem érzi úgy, hogy rendelkezik a megfelelő képességekkel ahhoz a tárcához.

Kicsoda az új védelmi miniszter? 

Kirilo Budanov vezérőrnagy neve már ismerősen csenghet azoknak, akik figyelemmel követik a háború fejleményeit. Tavaly február 24-e óta a magyar sajtóban is számos alkalommal megjelent a neve, rengetegszer nyilatkozott arról, mi történik a harctéren, vagy éppen arról, hogy – értesüléseik szerint –, hány dublőre lehet Vlagyimir Putyinnak.

Az utóbbi éveket nézve elmondható, hogy Budanov gyorsan emelkedett a katonai ranglétrán,

Ami biztosnak tűnik, hogy Odesszában végzett katonai akadémiát, 2014-ben pedig már részt vett a kelet-ukrajnai harcokban, és többször is megsebesült. A következő években pedig titkos ügynökként dolgozott az oroszok által megszállt területeken, de hogy pontosan mit csinált, az egyelőre titkosított információnak minősül.

A The Washington Post ugyanakkor megjegyezte, Budanov később megkapta az ukrán Bátorságrendet azokért a titkosított műveleti missziókért, amelyeket végzett – vagyis tényleg úgy fest, hogy komoly szerepe volt az oroszok elleni akciókban. 

Legalább 10 alkalommal próbálták már megölni 

A The Washington Post alig egy hete közölt egy interjút vele, amelyben ezekről a titkos műveletekről is szó esik. A lap azt írta, hogy Budanov karrierje 2016-ban indult be igazán, akkor,

Budanov erről az interjúban csak annyit mondott, hogy „valami történt” 2016-ban, de nem vállalt felelősséget a merényletért. Azt viszont elismerte, hogy az említett történés után több alkalommal is megpróbálták meggyilkolni.

A The Washington Post erről azt írta, hogy Kirilo Budanovot az egyik közeli munkatársa szerint már legalább tíz alkalommal megpróbálták meggyilkolni az oroszok. Nagyobb nyilvánosságot egy eset kapott ezek közül, 2019-ben, amikor egy férfi (feltételezhetően az oroszok ügynöke) próbálta meggyilkolni őt az autója alá rejtett bombával, de a merénylet meghiúsult, mert a szerkezet idő előtt felrobbant. 

Kirilo Budanov karrierjében az igazán nagy előrelépést azt jelentette, hogy 2020 nyarán (akkor még mindössze 34 évesen) kinevezték az ukrán katonai hírszerzés fejévé. Az akkor készült sajtóbeszámoló szerint Kirilo Budanov azt ígérte, hogy „a becsület mindenekfelett” mottó jegyében végzi a munkáját, és azon lesz, hogy a donbászi szakadárok által megszállt területeket, valamint a Krímet visszaszerezzék.

Kinevezésekor azt a feladatot kapta, hogy igyekezzen „nyugatiasítani, NATO-sítani” az ukrán hírszerzést. Hivatalba lépése után ennek neki is kezdett, és több törvénymódosítás kidolgozásában is segédkeztek az ukrán parlamentnek.

A korának azért lehet szerepe, mert Budanov annak a fiatal katonatiszti generációnak a tagja, amely már nem a szovjet időkben szocializálódott, és ezáltal sokkal nyitottabb a modern újításokra. Egy interjúban erről azt mondta: hisz abban, hogy ma egy szervezetnek már úgy kell működnie, hogy ne felülről mondjanak meg mindent, hanem a szervezet alsó és középszintű vezetői is képesek legyenek az egyéni döntéshozatalra.

A nyugati sajtó is felkapta a személyét

Mint írtuk, Budanovnak már a háború kezdete óta voltak a külföldi sajtóban is megjelenő nyilatkozatai. Az utóbbi hetekben azonban érezhetően nagyobb figyelem irányult a személyére.

A The Washington Post például a január 31-én készült interjúban

Továbbá érdekesség, hogy január közepén Budanov előállt néhány olyan, a háborúhoz köthető információval, amely eddig nem látott napvilágot, és egyben erős kritikát fogalmazott meg néhány ukrán tisztviselővel szemben. 

Kirilo Budanov a The Wall Street Journalnak beszélt arról, miként ölte meg az ukrán titkosszolgálat (SZBU) azt az oroszokkal jó kapcsolatot ápoló ukrán politikust, Denisz Kirejevet, akitől ő maga is szerezte az értesüléseit arról, hogy az oroszok támadnak. Pár nappal később, a Szvoboda rádiónak nyilatkozva nyíltan ki is mondta, hogy az SZBU felelős Kirejev haláláért.

Mint mondta, nem számított ilyen akcióra az SZBU részéről egy főállású hírszerzővel szemben. Azt is közölte, hogy Kirejevről beszélgetett az SZBU akkori vezetőjével, Ivan Bakanovval, és ő „nem igazán tudott magyarázatot adni”.

Nem vagyok felhatalmazva arra, hogy ezt az információt kommentáljam. Az viszont, hogy ebben az autóban ölték meg az SZBU ügynökei, az tény […] Ez az ügy sokkal mélyebb. A véleményemet azonban megtartom magamnak. Csak a tényeket értékeljük

– mondta akkor Budanov, akinek e nyilatkozat óta, az utóbbi hetekben számos interjúja volt a nyugati és az ukrán sajtóban.

A vezérőrnagyot a The Washington Postnak adott legutóbbi interjú végén arról kérdezték, mi következik most az ukrajnai háborúban. Budanov erre azt mondta: 

Ukrajna győzelme. Ezzel nem mondok újat.

„Új Ukrajna” épül? 

A védelmi miniszteri pozícióban végrehajtott csere nem az egyetlen jelentős változás az ukrán kormányzatban. Volodimir Zelenszkij az utóbbi hetekben több vezető tisztségviselőt is lecserélt.

Az első közülük Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó volt, akit később (többek közt) Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal vezetőhelyettese is követett.

A legérdekesebb a távozó személy közülük eddig talán Aresztovics volt. A volt tanácsadó ugyanis leköszönése után nyilvánosan kezdett el beszélni arról, mennyire korrupt az ukrajnai állami gépezet, bár nyilvánosan senkit sem vádolt meg semmivel. 

„A bebetonozott, rozsdás-lyukas posztszovjet korrupciós gépezet az ukrán államban nagyon régóta változatlan maradt. A háború választás elé állított minket: vagy megváltozunk, vagy meghalunk” – mondta Aresztovics nemrég egy interjúban, amelyben azt vázolta fel, hogy miként kell megszületnie „egy új Ukrajnának”.

Az orosz–ukrán háború eseményeit hétfőn is percről percre közvetítjük.

(Borítókép: Kirilo Budanov 2022. szeptember 22-én. Fotó: Gian Marco Benedetto / Anadolu Agency / Getty Images)