Volt amerikai védelmi miniszter: Egy harmadik világháborúba kerülhetünk Kínával

Múlt héten egy kínai gyártmányú, nagy méretű kémléggömböt észleltek Kanada és az Egyesült Államok felett, ami stratégiai fontosságú létesítmények közelében készíthetett felvételeket. Külügyi és katonai tisztviselők megerősítették, hogy hasonló kémléggömb-berepüléseket észleltek az elmúlt években többször is Guam és Hawaii fölött, tehát ezekről tudomásuk van Joe Biden katonai vezetőinek. A mostani annyiban volt más, hogy a léggömb Montana állam fölött lebegett, éppen az amerikai atomarzenál érzékeny területei fölött.

A Pentagon először nem lőtte le az objektumot, mert félt, hogy a földbe csapódva emberéleteket veszélyeztethet. Később azonban lelőtték, és azóta egy kisebb diplomáciai botrány kerekedett az ügyből.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter nem lemondta, hanem meghatározatlan időre elhalasztotta pekingi látogatását, amely vasárnap kezdődött volna, de több politikus is azt szeretné, ha mihamarabb bepótolná az útját a külügyminiszter, mielőtt tovább eszkalálódik a helyzet. Peking nem fogadja el az alaptalan találgatásokat és a léggömb körüli felhajtást, illetve azzal vádolta az amerikai politikusokat és médiumokat, hogy az esetet ürügyként használják fel Kína befeketítésére.

Most Pekingen lesz a sor, hogy valamilyen módon reagáljon az ügyre. A kérdés, hogy hogyan reagál a kémválságra Kína, de tény, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti enyhülés reménye a léggömb miatt egyre távolabbi célnak tűnik.

Újabb gazdasági szankciók jöhetnek

A történet még tovább eszkalálódhat sok elemző szerint. Erre utal, hogy Peking hivatalosan elítéli egy állítólag „civil” repülő tárgy erőszakos lelövését. Azonban a léggömb civilsége megkérdőjelezhető, ugyanis a kínai állami televízió még 2018-ban hencegett az ilyen léggömbök katonai felhasználásával, és bemutatta, hogy hiperszonikus rakétát szállítanak vele, de a videót azóta törölték – közölte a Bild.

Ezzel a módszerrel a rakétákat a jövőben a radarrendszerek által észrevétlenül lehetne szállítani, így azonnal felerősödhet egy folyamatban lévő konfliktus. „Mindkét fél valószínűleg további exporttilalmakat fog bevezetni a különböző iparágak technológiájára” – mondta Yuan Yuwei fedezeti alapkezelő, magyarázva a hétfői sanghaji és sencseni tőzsdei esést.

Nyílt háború is kialakulhat?

Az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA már 2022 decemberében figyelmeztetett: a nyílt háború kockázatai jelentősen megnövekedtek. Mike Minihan tábornok pedig épp a minap írta egy belső dokumentumban, hogy szerinte az Egyesült Államok és Kína „már 2025-ben harcolni fog egymással” egy Tajvan elleni kínai támadás következtében.

Bill Clinton elnök volt védelmi minisztere, William Cohen szerint a véletlenek következtében is kitörhet egy háború Kínával.

Bármelyik pillanatban bekövetkezhet. Ha nem kezeljük megfelelően a Kínával való kapcsolatokat, ha mi teszünk valamit, vagy ők tesznek valamit, amit mi fenyegetésnek tekintünk, vagy fordítva, akkor egy harmadik világháborúba kerülhetünk Kínával

– fogalmazott Cohen.

Hogyan történhetett?

Hogy ez az eset olaj lesz-e a tűzre a két ország kapcsolatában, attól függ, hogy „Pekingben ki a felelős ezért, és hogy az Egyesült Államok mit talál a rekonstrukció alatt” – mondta Thomas Jäger professzor, a Kölni Egyetem Egyesült Államok-szakértője.

Theresa Fallon Kína-szakértő, a brüsszeli Centre for Russia Europe Asia Studies (CREAS) agytröszt munkatársa három lehetőséget lát arra, hogy hogyan alakulhatott ki ez a válság.

• Első változat, hogy Hszi Csin-ping nem tudott a kémléggömbről, és a kínai bürokrácián belüli körülmények szerencsétlen láncolata vezetett ahhoz a kínos helyzethez, amellyel most szembe kell néznie.
• Második lehetőség, hogy az államapparátus egy frakciója szándékosan rontani akarta az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokat.
• Az is előfordulhat, hogy a szándékosan kilőtt léggömb egy tesztballon volt.

Bármelyik eshetőség történt is, a szakértő 60 százalékra becsüli az amerikai–kínai háború valószínűségét még az évtized vége előtt.

(Borítókép: William Cohen 2010. június 2-án. Fotó: Joshua Roberts)