A bolsevik forradalom óta ilyen sem volt még Oroszországban?

További Külföld cikkek
-
Ha Grönland ekkora vihart kavart, akkor mi lesz a norvég koronához tartozó Spitzbergák sorsa?
- Robert Fico levélben kérte Elon Muskot, hogy listázza azokat a szervezeteket, akik USAID támogatást kaptak
- Szakadékba zuhant egy autóbusz Guetamalában, legalább 51-en meghaltak
- Leláncolva, megégetve, éheztetve: kegyetlenül bánt túszaival a Hamász
- Megkezdődött Donald Trump és Elon Musk nagy darálása
Miután az orosz elnök tavaly ősszel részleges mozgósítást rendelt el, Szergej úgy érezte: kockázatos Oroszországban maradnia. Finnországba menekült.
Azóta visszatért Moszkvába, és úgy érzi, felkészültebb. „Mindig magamnál hordom a papírjaimat” – mondta szinte suttogva a Politico riporterének. A katonai igazolványa szerint alkalmatlan, a munkakönyve szerint pedig egy állami vállalat nélkülözhetetlen dolgozója – legalábbis ezt ígérte főnöke.
Erre ugyan nincs bizonyítéka, Szergej mégis abban reménykedik, hogy a neve szerepel a kivételezettek listáján.
Behívó és háború
Tavaly szeptemberben Oroszország már hetedik hónapja háborúban állt, amikor részleges mozgósítást hirdettek. A kijózanító bejelentés elszigetelt és eltérő reagálásokat váltott ki.
Az orosz távol-keleti Jakutföldön és az észak-kaukázusi Dagesztánban katonai épületeket gyújtottak fel. A külföldi repülőjegyek gyorsan elfogytak. Fiatal férfiak tízezrei özönlöttek a szomszédos országokba, hogy elkerüljék a sorozást.
A bolsevik forradalom óta ez volt az ország legnagyobb exodusa – mondták.
Az otthon maradtak és a mozgósítottak a képzés, az infrastruktúra és a felszerelés hiányát kifogásolták. Addig az oroszok többsége abban a reményben próbált alkalmazkodni az ukrajnai háború első sokkjához, hogy az nem érinti saját életét – írta honlapján a moszkvai Levada független közvélemény-kutató igazgatója.
A mozgósítás kijózanító volt.
A rendkívül homályos toborzási mércék és az ellentmondásos nyilatkozatok azt a benyomást keltették, hogy szinte bárkit be lehet hívni. Többé nem lehetett egyszerűen figyelmen kívül hagyni a háborút
– fogalmazott Denisz Volkov.
A Levada ebben az időszakban dokumentálta az általa társadalmi jólétnek nevezett mutatók radikális hanyatlását az újkori Oroszország több mint 30 éves történetében.
Visszatérés a normális kerékvágásba
Egy hónappal később, október végén az orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy háromszázezer újonccal befejeződött a mozgósítás. „Nem tervezünk további intézkedéseket” – jelentette Szergej Sojgu Putyinnak élő közvetítésben azzal a céllal, hogy megnyugtassák a feszült lakosságot.
Ez sikerült. A hétköznapi élet újraindult.
Néhány külföldre menekült orosz hazatért – általában családi vagy anyagi okokból. Az orosz határszolgálat nem tesz közzé adatokat az országba belépő orosz állampolgárok számáról, így nem tudni, hányan.
Konsztantyin, a 38 éves nyelvtanár Üzbegisztánba, onnan Spanyolországba menekült, miután a toborzók barátja, egy mérnök munkahelyén kopogtattak. Két hónappal később mindketten visszatértek Moszkvába. A nyelvi akadályok miatt a barátja nem talált megfelelő munkát, ő pedig nem akarta, hogy pincérként dolgozzon. „Itt boldogtalanok leszünk, menjünk vissza” – javasolta.
Konsztantyin nem győzi hangoztatni, hogy hazatérése nem jelenti azt: támogatja a háborút, amely szerinte „borzalmas”.
Mások adóssággal, rendbe hozandó vagy eladandó otthonnal, munkaadói igénnyel magyarázták visszatérésüket. A kezdeti pánik után a fenyegetettségi szint lecsillapodott – mondták többen.
„Olyan ez, mint a világjárvány idején a korlátozás. Amikor az ember először megy ki újra a szabadba, félelmet érez. Nemsokára mégis leveszi a maszkot, és újra látogatja a zsúfolt helyeket” – magyarázta Fjodor, egy 32 éves kutató, aki úgy kerülte el a behívót, hogy több hónapig egy vidéki faházban bujkált.
Fokozódó mozgósítás
A veszteségekre való tekintettel katonai szakértők szerint Oroszországnak újra fel kellene gyorsítania a behívók kézbesítését.
„Ezek pótlására, sőt, csupán az egyensúly helyreállítására szükség lenne egy második mozgósításra” – állítja a Conflict Intelligence Team tényfeltáró projekt munkatársa.
Az új év változást hozott az orosz katonai stratégiában, amely a tüzérségre alapozva tartotta a frontot, majd nagyszámú katona bevetésével, szárazföldi támadással próbálta kiterjeszteni.
„Januártól látható, hogy a mozgósított, de még kiképzőtáborokban lévő és a harcokban még nem részt vevő katonák egy részét fokozatosan átirányítják a frontvonalra” – mondta Ruslan Leviev. Becslése szerint az orosz fegyveres erőknek a célok mértékétől függően több százezer, sőt akár egymillió új katonára is szüksége lehet.
A katonai szakértők szerint a második mozgósítás már régóta esedékes.
A CNN meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állította: Putyin fontolóra vette, hogy a következő hetekben kétszázezer embert hívnak be. Az orosz ultranacionalisták ezt keveslik. Igor Sztrelkov volt félkatonai parancsnok félmillió újonccal bővítené az orosz sereget.
A Kreml „provokációként” cáfolta a híreket.
Burkolt fenyegetés
„Nyilvánvalóan nem értik, hogy egy modern háború Oroszországgal egészen más lesz számukra” – üzente Vlagyimir Putyin a sztálingrádi csata 80. évfordulóján tartott beszédében azoknak, akik európai országokat vonnának be a háborúba Oroszországgal szemben.
„Adottak az eszközeink a válaszadásra, és ez nem fog páncélozott járművek használatával végződni. Ezt mindenkinek meg kell értenie” – jelentette ki az orosz elnök, aki szakértők szerint egy váratlan harctéri fordulatban reménykedve halogatja a második mozgósítás elrendelését.
Mások szerint a politikai kockázattól óvakodik, és inkább egy kevésbé ellentmondásos, „lopakodó mozgósítást” választ. Ez ugyanis megoldható a tavaly tavasszal besorozott katonák azonnali mozgósításával szolgálatuk leteltével, vagy az idei újoncok azonnali hadba vetésével. Vagy a kettő kombinációjával.
Ez azonban legfeljebb százötvenezer katonával pótolná a hiányt, ami Leviev számításai szerint kevés.
Közben az államapparátus egy racionálisabb mozgósítás alapjait fekteti le. Az államilag finanszírozott intézmények bekérik a diákok és alkalmazottak katonai igazolványát. A nyilvántartás frissítésével követik nyomon a mozgósítható létszámot.
Egyelőre el nem fogadott törvényjavaslatba foglalták a kötelező katonai ellenőrzést azok esetében, akik jogosítványt szereznének vagy a lakcímüket módosítanák. Elnöki utasításra egy olyan egységes adatbázis létrehozását készítik elő, amely egyesíti a katonai és a kormányzati szervek adatait.
Az intézkedések arra engednek következtetni, hogy küszöbön egy második mozgósítási hullám. A háló egyre szorosabbra zárul a katonaköteles korú oroszok körül.
Ezúttal nem menekülnének
Elena, a fodrász és egy hétéves gyermek édesanyja, nem lát okot az aggodalomra. A barátja Moszkvában maradt az első mozgósítás idején, és az esetleges másodikkor is maradna. „Ha elérkezik az ideje, oda fog menni megvédeni minket” – mondta Elena az ukrajnai frontra utalva.
„Egyébként pedig itt fog megvédeni minket” – tette hozzá, ezzel visszhangozva az állami média által erőltetett híreszteléseket, miszerint küszöbön áll egy NATO-invázió Oroszország ellen.
Az első mozgósítási hullám elől menekülők most szintén azt mondják: nem valószínű távozásuk, ha bejelentik a második kényszersorozást.
Fjodor, a kutató először a házát szeretné rendbe hozni, hogy jövedelemkiegészítésként kiadhassa. Emellett átképzi magát programozóvá, ami reményei szerint javítja majd külföldi munkavállalási esélyeit. Ha toborzók kopogtatnának, egyszerűen nem nyit ajtót. Azzal viccelődött: ha az utcán kapnák el, egyszerűen elfutna.
Konsztantyint, a tanárt megnyugtatták ismerősei történetei, akiknek sikerült megúszniuk az első behívót. „Ha az ilyen emberek megtalálták a módját annak, hogy elkerüljék a háborút, akkor nekem még könnyebb dolgom lesz” – vigasztalódik, és azt mondja: a rendszer ugyan totalitárius, de nem működik jól, és nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy mindenkit rabszolgasorba kényszerítsen.
(Borítókép: Besorozott újoncokat képeznek ki az orosz védelmi minisztérium noginszki gyakorlóterén 2022. december 13-án. Fotó: MTI / EPA / Jurij Kocsetkov)