Szupertitkos programokat kezdhet újra az Egyesült Államok Ukrajnában

A lap több amerikai tisztviselőtől értesült arról, hogy a Pentagon a programok további finanszírozásának jóváhagyására kéri a kongresszust. Bár a The Washington Post részletesen nem fejtette ki, hogy miről szólnak a programok, a beszámolóból arra lehet következtetni, hogy

Mint írták, a program jóváhagyása lehetővé tenné az amerikai titkosszolgálatoknak, hogy ukrán ügynökökkel működjenek együtt az orosz hadsereg megfigyelése, valamint az orosz dezinformáció elleni küzdelem jegyében. A lap szerint arról, hogy jóváhagyják-e a programokat, csak 2023 őszére születhet döntés.

A Pentagon tisztviselői jelenleg is dolgoznak az ehhez kapcsolódó hivatalos előterjesztésen, amely a következő hónapokban kerülhet a törvényhozók elé. Ha a kongresszus megadja a jóváhagyást, akkor a programokat akár már 2024-től kezdve folytathatják.

Az amerikai lap szerint egyelőre nagy kérdés, hogy Joe Biden kormánya engedélyezi-e majd amerikai kommandósoknak, különleges műveleti egységeseknek is azt, hogy Ukrajna területére lépjenek, hogy e programokat biztosítsák. Azt sem tartják kizárnak, hogy

A háború kezdete óta ugyanis az amerikai kormányzat szerint nincsenek Ukrajnában amerikai katonák, leszámítva egy kisebb kontingenst, amely a kijevi amerikai nagykövetséget biztosítja (nemrég azonban szintén a The Washington Post számolt be arról, hogy Ukrajnán kívülről nagy segítséget nyújtanak az amerikai katonák az ukrán hadseregnek).

Nem mindenki támogatja a szupertitkos programokat

Úgy tudni, hogy a két projekt évente mintegy 15 millió dolláros költségvetéssel működne, amely eltörpül ahhoz a több tízmilliárd dolláros támogatáshoz képest, amelyet az Egyesült Államok a háború kezdete nyújtott Ukrajnának. Mindemellett egyes törvényhozók – elsősorban a Republikánus Párt politikusai – ellenzik azt, hogy most újabb forrásokat különítsenek el ezekre a programokra.

Mark Schwartz nyugalmazott amerikai tábornok azt nyilatkozta erről a The Washington Postnak, hogy a programok még 2018-ban kezdődtek meg. Mint mondta: amikor az ilyen projekteket felfüggesztik egy háborús konfliktus miatt, az azzal jár együtt, hogy az Egyesült Államok többé nem lát rá részletesen arra, hogy mi történik az adott térségben (és magában a konfliktusban).

Szokásunk ezt csinálni. Egyszer csak mindent lekapcsolunk, és egy hirtelen reakcióval, többévnyi munka befektetése után visszahívjuk az embereinket, amikor változás áll be egy konfliktusban. Azután pedig meg vagyunk lepve, hogy ennek eredményeképp kevesebb információnk van, kevésbé értjük, hogy mi történik

– mondta ugyanerről egy másik nyugalmazott tábornok, Kenneth Tovo.

„1202-es programokról” van szó

A The Washington Post szerint az Egyesült Államok régóta fenntart ehhez hasonló programokat a Közel-Keleten, Ázsiában és Afrikában is.  E projektek részeként általában külföldi katonai és félkatonai egységeket pénzeltek azért, hogy terrorizmusellenes műveleteket hajtsanak végre (például az al-Kaida vagy az Iszlám Állam ellen). Az újabb titkos programok viszont  – így az ukrajnai is –

Ez utóbbiakat általánosságban „1202-es programokként” szokták emlegetni, egy 2018-as törvényi szabályozás, a National Defense Authorization Act erre vonatkozó része alapján. Az ukrajnai programokat pont a törvényben írtak miatt kellett felfüggeszteni, mivel a szabályozásban azt is rögzítették, hogy egy „hagyományos fegyveres konfliktus” esetén szüneteltetni kell ezeket a projekteket. 

Beavatkozás-e a háborúba vagy sem? 

Egyesek attól tartanak, hogy a két program újraindítása most azt is eredményezheti, hogy még jobban bevonják az Egyesült Államokat az ukrajnai háborúba (aminek a lehetőségéről nemrég a The New York Times is írt). 

A Pentagon tisztviselői viszont azt állítják, hogy ez a két program nem növelné Amerika szerepvállalását a háborúban, mivel a programok résztvevőit csak olyan, erőszakot nem igénylő tevékenységekkel bíznák meg, amelyek már a háború kezdete előtt is folytattak. A The Washington Post egyik forrása viszont azt mondta, hogy a háborús környezetben ez óhatatlanul megtörténhet.

Ami egy felderítőmissziónak indul, abból nagyon gyorsan harc lehet akkor, ha az ügynökökre rálőnek. Azt hiszem, hogy ez egy realisztikus lehetőség lenne Ukrajnában, és nem vagyok biztos abban, hogy a védelmi minisztérium meg tudja győzni ennek ellenkezőjéről a Kongresszust

– fogalmazott a tisztviselő.

Az amerikai lap kérdéseket intézett a programokról az amerikai Szenátushoz és a Képviselőházhoz, a Pentagonhoz, valamint a Fehér Házhoz is, de az érintettek egyike sem kívánta kommentálni az ügyet – hivatkozva a programok titkosított mivoltára.

Az orosz–ukrán háború pénteki fejleményeit élőben közvetítjükebben a cikkünkben.

(Borítókép: Kijev városának látképe 2023. január 4-én. Fotó:  Sameer Al-DOUMY / AFP)