Digitalizáció Magyarországon: a Ferrari már megvan, a sztráda hiányzik, de épül

Létezik egy működő, Magyarországon fejlesztett digitális irattárca – jelezték azok után, hogy tételesen leírtam, mennyire szövevényes életet lehelni a tavaly megjelent eSzemélyiM mobilalkalmazásba. Minden erőfeszítésem dacára a végén kiderült, hogy a próbálkozásom – legalábbis iPhone-on – kudarcra ítélt, a fejlesztő szerint vélhetően „alkalmazáshiba” miatt.

Ugyancsak a fejlesztőtől értesültem, hogy az alkalmazás csupán korlátozott feladatokra, például a PIN-kód cseréjére vagy a csippel felszerelt, 2016-ban megjelent elektronikus személyi igazolványok, az eSzemélyik adatainak kiolvasására képes. Ha működött volna, akkor sem vettem volna nagy hasznát.

A fejlesztője után GoodID-re keresztelt alkalmazás ezzel szemben egy tényleges irattárca a mobilon. Minden hivatalos és nem hivatalos okmány eltárolható benne.

Az eSzemélyi mindkét oldalának szkennelése után az igazolványt hozzá kellett érinteni a telefon hátoldalához, és pár másodperc elteltével a kiolvasás elérte a száz százalékot, egyszóval sikeresen befejeződött. Az igazolvány képe alatt megjelentek a kiolvasott adatok, és az „Okmányadatok hitelesek” üzenet.

A magyar jogosítvány (még nem) tartalmaz csipet, így ebből az alkalmazás nem olvas ki hiteles adatokat, de sebaj, január óta a gépkocsivezetőknek amúgy sem kell maguknál tartaniuk a forgalmival együtt, mert a két okmány meglétét a rendőrök már elektronikusan tudják ellenőrizni.

Az útlevél fényképes oldalának szkennelése után a csipet tartalmazó hátoldalát kell a telefon alá tenni, és rövid idő elteltével abból is megjelennek a hiteles adatok.

Mire használható?

A mobil általában mindenkinél kéznél van, sőt egyre többen fizetnek a gyári digitális tárcába mentett bank- vagy hitelkártyával.

Az „Okmányadatok hitelesek” üzenet birtokában először egy bankfiókban próbáltam magam azonosítani, bár a kimenetel nem volt kétséges. Az ügyintéző ismert, így kicsit sajnálkozva, de együttérzőn mosolygott, amikor a mobilba mentett lakcímkártyát mutattam neki, viszont kérte az igazit, a plasztikalapút. A szabály az szabály – magyarázkodott.

A fiatal ellenőr a metró bejáratánál ugyan beengedett a mobil felmutatása után, de persze hozzátette, hogy ez nem hivatalos.

A magyar digitális irattárcát 2015-ben, szinte melléktermékként fejlesztette ki az ID&Trust, és azóta százezren töltötték le az ingyenes alkalmazást.

Tíz esetből kilencben a reptéri becsekkolásnál is elfogadták a digitális azonosítást – mondta saját tapasztalatai alapján az informatikai cég alapító vezetője. Szabó Tamás szerint a GoodID „közel annyira biztonságos”, mint az eredeti eSzemélyi.

Egyelőre a rendőr sem azonosíthat senkit mobilalkalmazásból, mert jogszabályi kötelezettség, hogy saját olvasójával kell kiolvasnia az eSzemélyi hátoldalán található, QR-kódra emlékeztető ábrából az igazoltatott személy adatait.

Az alkalmazás egyik óriási előnye a hivatalos iratok digitális szignója, az eAláírás – kivált ahhoz képest, hogy az elektronikus aláírás korábban költséges olvasók beszerzését feltételezte, míg a mobilalkalmazásból az aláírás ingyenes.

Megfelelő jogszabályi környezet híján hivatalos azonosításra a GoodID egyelőre alkalmatlan, de – némi jóindulattal – elfogadják a futárok a csomagok kézbesítésekor, vagy a gyógyszerészek a tajszám igazolására.

A mobilos digitális azonosítás utolsóként a határátkelésnél lesz általánosan elfogadott – prognosztizálja Szabó Tamás, de csak azért, mert a világszintű kompatibilitás elérése időigényes, továbbá az utasok azonosításába, a border controlba biztonsági okokból nagy beleszólása van a nemzetközi légi forgalmi szövetségnek.

A kényszer és a folyamat

Abban egyetértettünk, hogy a digitalizáció elterjedésének az adna hatalmas lökést, ha a felhasználók hasznosnak találnák a szolgáltatásokat.

Az egyik megközelítés a kényszer volt. A magyar igazságügyből például még a kétezres évek elején kitiltották a papíralapú ügymenetet.

A gyógyszertárakban is kezdetben vonakodtak a „felhőbe küldött” receptektől, és sorok alakultak ki, míg a számítógépben próbálták azonosítani a vásárlót. Azóta mindkét területen annyira meghonosodott a digitális technológia, hogy valószínűleg nem szívesen térnének vissza a jogi iratok körmölésére, aláírására vagy éppen a vények kezelésére és archiválására.

Szabó Tamás egyébként is feleslegesnek és értelmetlennek tartja, hogy a digitális módon, azaz számítógép révén létrehozott digitális iratokat papíralapúként kezeljék, dokumentálják, őrizzék, amelyekben ráadásul a keresés is sokkal bonyolultabb.

A papír elfecsérléséről nem is beszélve – teszem hozzá inkább magamban. És akkor még a költségeket nem is mérlegeltük. A digitalizáció elterjesztésének másik módszerét Szabó Tamás egyszerűen csak folyamatnak hívja.

A webshopok például regisztráció nélküli beléptetésre használhatják az alkalmazást. Az egyik, élelmiszert házhoz szállító cég a GoodID-t is használja vevői azonosítására. Ha a vevő erre felfigyel, hasznosnak találja, de ha még nem használta, akkor letölti, legközelebb ezzel lép be gyorsan és egyszerűen, miközben egyéb okos tulajdonságain is megakad a tekintete. Ez tehát a folyamat.

A szállásadóknak azonosítaniuk kell vendégeiket 2021 óta. A GoodID különleges üzemmódban erre is alkalmas. Ezer hazai szálláshely – törvényi kötelezettségének eleget téve – ezt használja az adatok beolvasására, amelyek közvetlenül a szálláshelyi szoftverbe kerülnek. Az okmánybeolvasások száma bő egy év alatt meghaladta az egymilliót.

Még gyorsabb a bejelentkezés folyamata, ha a szülők egyetlen digitális irattárcában tárolják minden családtag adatát.

A hazai turizmus digitalizációját illetően egyébként élmezőnyben vagyunk Európában, mivel Magyarországon elsőként valósul meg a szektorban az adatvezérelt ágazatirányítás.

Ezzel pontos előrejelzések, stratégiai és akciótervek készíthetők nemcsak az egyes területek fejlesztésére, hanem a marketingkampányok tervezéséhez is.

A dróntörvény alapján a HungaroControl a légtérhasználat bejelentését a személyazonosító okmányon alapuló regisztrációhoz köti. A mydronespace applikációjában az eljárást a mobil irattárca gyorsítja fel.

Építettünk egy Ferrarit autópálya nélkül

A néhány, találomra kiragadott példa találóan illusztrálja, milyen izgalmas lehetőségek rejlenek a digitalizációban. Az európai digitális személyazonosság további felhasználási lehetőségeit sorolja fel az Európai Bizottság rövid távú terveiben:

• közszolgáltatások igénybevételéhez, többek között születési anyakönyvi kivonatok, orvosi igazolások igényléséhez, lakcímváltozás bejelentéséhez;
• bankszámlanyitáshoz;
• adóbevallás benyújtásához;
• egyetemi jelentkezéshez saját vagy egy másik tagállamban;
• az Európában bárhol használható orvosi rendelvények tárolásához;
• életkor igazolásához;
• a digitális vezetői engedély használatával történő gépkocsibérléshez;
• szállodai bejelentkezéshez… és nyilván még sorolhatnánk.

A kérdést úgy fogalmaztam meg, hogy ha a felsorolt lehetőségek jelentik a száz százalékot, akkor hol tart most Magyarország. Példaként említettem Észtországot, amely szinte az ezredforduló óta büszkélkedik – tegyük hozzá: joggal – azzal, hogy az európai digitalizáció egyik éllovasa.

Ezt Szabó Tamás is elismeri. Magyarország viszonylagos lemaradása azonban szerinte az ország előnyére vált, mert a digitalizáció térhódításának hajnalán azonnal a legkorszerűbb technológiát alkalmazta – a csipekben például az érintésest, szemben az észt mára elavult „bedugós” eljárásával.

Észtországban gyakorlatilag elkerülhetetlen lesz a digitális rendszer és a kiszolgáló infrastruktúra cseréje – mondta az informatikai szakértő.

Ezt az az ember állítja, akinek a nevéhez kötődik – mások mellett – a magyar eSzemélyi, továbbá a világ legbiztonságosabbnak tartott japán útlevelének, a román egészségbiztosítási kártyának és az olasz állampolgársági igazolványnak a kifejlesztése.

A technológia, a Ferrari tehát nálunk már adott, csak a környezetet és a légkört kell megteremteni minden képességének kihasználásához.

Az ügynökség az e-közigazgatással, az informatikával, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítésével, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításával kapcsolatos állami feladatokat látja el.

De bőven akad még pótolnivaló, mint például a digitális írástudás elterjedésének elősegítése.

Vajon egy nyugdíjas néni hogyan fogja ezeket az ismereteket elsajátítani? A szakértő azzal válaszol: olyan huszonéveseket ismer, akik a mobilt kizárólag a közösségi média böngészésére használják.

Szabó Tamás biztatónak tartja, hogy a nemrég közzétett, A nemzeti digitális állampolgárság 84 oldalon át taglalt programban, amely az Európai Unió által indított digitális személyazonosítási kezdeményezésen alapul, és újraértelmezi „az állam és állampolgárai digitális kapcsolatát”, pontosan ötvenszer szerepel az „ügyfélélmény” és a „felhasználói élmény” kifejezés.

„Ebből arra következtetünk: most tényleg az a cél, hogy az állampolgárnak is jobb legyen” – vélik az ID&Trustban.

Az ütemterv alapján egyébként „2026-ra az állampolgárok szinte minden közigazgatást érintő ügyet képesek lesznek online – elsősorban hordozható eszközökön – intézni, de a nagy esetszámú, prioritást élvező területek fejlesztése már 2023-ban megkezdődik”.

A programmal kapcsolatban Guller Zoltán, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatója korábban megerősítette, hogy ezen a téren „a DMÜ legfontosabb feladata, hogy felhasználóbarát alapokra helyezze a közigazgatást, és megteremtse az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit az állampolgárok számára. Ehhez a következő években el kell végezni az állam által a polgároknak nyújtott szolgáltatások optimalizálását és digitalizációját, a felhasználói élmény és a folyamatok egyszerűsítésének maximális szem előtt tartásával.”

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)