Vizsgálják az osztrák pénzintézet oroszországi működését

A pénzintézet a Reuters kérdésére elismerte, hogy januárban megkeresést kapott az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának ellenőrzési hivatalától, az OFAC-tól, hogy „tisztázza a Raiffeisen Bank International által működtetett fizetési üzletágat, illetve a kapcsolódó folyamatokat az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos fejlemények fényében”.

Az OFAC részleteket kért a Raiffeisentől az Oroszországban, a részben megszállt Donbaszban, Ukrajnában és Szíriában fennálló kitettségéről, beleértve egyes ügyfelek tranzakcióit és tevékenységét – közölte a hírügynökség egyik forrása.

Az amerikai ügynökség februárig kért választ. A Raiffeisen ügyvédei a határidő meghosszabbítását kérték, és ígéretet tettek, hogy három szakaszban: április elején, májusban és júniusban válaszolnak minden kérdésre.

Maga a bank megfelelő eljárásokkal kezeli a szankciók betartását.

Szóvivője szerint „bízik abban, hogy az OFAC-nak nyújtott információk kielégítik a kérést”, amelyek „általános jellegűek”.

A Raiffeisent korábban nem szankcionálták. A januári információkérés mégis aggasztja a bank felügyeletéért felelős európai pénzügyi szabályozókat, mivel végül szankciókat vonhat maga után a Raiffeisennel szemben – mondta két, az ügyet közvetlenül ismerő személy.

A Raiffeisen nem távozott Oroszországból

A Raiffeisen mélyen beágyazódott az orosz pénzügyi rendszerbe. Egyike annak a két külföldi banknak, amelyet az orosz központi bank a tizenhárom „rendszerszinten fontos hitelintézetként” tart számon. Ez fontos szerepére utal az átfogó nyugati szankciókkal küzdő orosz gazdaságban.

Ausztria második legnagyobb hitelezőjeként a bank anyaországának gazdaságát is támogatja, miközben kiterjedt tevékenységet folytat Kelet-Európában. Egy osztrák tisztviselő közölte, hogy az osztrák hatóságok a bank fontossága miatt szoros figyelemmel kísérik a Raiffeisen helyzetét és oroszországi tevékenységét.

Emiatt bírálatokkal szembesült, többek között saját befektetői részéről is. A bank korábban azzal védekezett, hogy oroszországi kitettsége korlátozott.

A Raiffeisen tavaly nagyjából 3,8 milliárd eurós nettó nyereséget könyvelt el, mindenekelőtt az oroszországi üzletágból származó 2 milliárd eurós profit jóvoltából. Az orosz betétesek több mint 20 milliárd eurót helyeztek el a banknál.

Washington ritkán folyamodik drákói eszközökhöz

Az amerikai pénzügyminisztérium megbüntetheti azokat, akik megszegik a szankciókat. A legagresszívebb szankcionálási eszközével befagyasztja az amerikai eszközöket, és kizárja a bankokat a nemzetközi kereskedelem és pénzügyek szempontjából kritikus fontosságú amerikai dollárhoz való hozzáférésből.

Az OFAC arzenáljának legkeményebb szankcionálási eszközével, az ún. SDN-listával jegelheti az Egyesült Államokban elhelyezett eszközöket, és megtiltja az amerikai vállalatoknak, illetve állampolgároknak, hogy a listán szereplő személyekkel kereskedjenek, a bankot vagy a magánszemélyt pedig kizárhatja minden dolláralapú tranzakcióból.

Alternatívaként az OFAC kevésbé szigorú intézkedésekhez is folyamodhat: bírságokat szabhat ki, vagy figyelmeztető leveleket küldhet a szankciók megsértése miatt.

Az OFAC gyakran kér információkat a bankoktól, de ez nem vezet automatikusan szankciókhoz – emlékeztetett Viktor Winkler német szankciójogász, a Raiffeisen-vizsgálatról azonban nem kívánt konkrétan nyilatkozni.

„Nem kolbászos stand”

Az OFAC eddig öt nagy orosz bankot szankcionált, köztük az ukrajnai inváziójára adott válaszlépésként az állami hátterű Sberbankot, továbbá orosz oligarchákat.

Röviddel azután, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, az Egyesült Államok kizárta a Sberbankot az amerikai pénzügyi rendszerből. A bécsi székhelyű európai részlegét nem sokkal később bezárták, bár korábban azt állították, hogy a szankciók nem befolyásolják jelentősen működésüket.

Öt éve, 2018-ban az amerikai pénzügyminisztérium szankciókkal sújtotta a lett ABLV bankot a jobbára Oroszországhoz kötődő illegális tevékenysége miatt, ami a bank gyors felbomlását eredményezte.

A Raiffeisen vezérigazgatója tavaly márciusban arról tájékoztatta a részvényeseket, hogy vizsgálja az orosz üzletággal kapcsolatos opciókat.

A döntés meghozatala azonban időigényes, mivel egy bank nem „kolbászos stand”, amit egyik napról a másikra be lehetne zárni – mondta Johann Strobl.

(Borítókép: Raiffeisen bankfiók Moszkvában 2016. február 27-én. Fotó: Maxim Shemetov / File Photo / Reuters)