Szijjártó Péter: A fegyverszállítások és a szankciók sem mentenek életet
További Külföld cikkek
- Így vadásszák le az ukránok a Putyinhoz hű embereket
- Fordulat jön Ukrajna fegyverellátásában, színre lépett a NATO
- Merényletet terveztek Ferenc pápa ellen, részleteket közölt az egyházfő
- Az egész világ Oroszországra figyel, érkezhet a megtorlás a moszkvai merényletre
- Uniós eljárás indul a TikTok ellen a romániai választásokba történő „beavatkozás” miatt
Magyarország arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy végre az emberi életek megmentésére, vagyis a tűzszünet elérésére és a minél előbbi béketeremtésre összpontosítson Ukrajnában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés ukrajnai háború miatti rendkívüli ülésén aláhúzta, hogy Magyarország szomszédos államként közvetlenül találkozik a fegyveres konfliktus tragikus következményeivel.
Rámutatott, hogy Magyarország a történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, már több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, és a maradni kívánók számára egyenlő hozzáférést biztosítanak a hatóságok az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz.
Ez a háború csak szenvedést hozott, ennek a háborúnak nincsenek győztesei, csak vesztesei. Naponta emberek százai vagy ezrei vesztik életüket
– közölte.
Leszögezte: a nemzetközi közösségnek ezért a legnagyobb feladata most az emberi életek megmentése lenne, amihez békére van szükség, ugyanis sem a fegyverszállítások, sem a szankciók nem mentenek életet, épp ellenkezőleg, csak hozzájárulnak a háború meghosszabbításához, az eszkaláció veszélyéhez.
Szijjártó Péter felszólította a világ országait, hogy
végre arra fókuszáljanak, hogy miként lehet azonnali tűzszünetet elérni, és hogyan lehet minél előbb béketárgyalásokat kezdeni.
„Márpedig ehhez igenis párbeszédre van szükség, ezért nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat, és az ENSZ-nek ebben fontos szerepe van, mivel a világszervezet épp azért jött létre, hogy platformként szolgáljon a dialógusra az egymással szembenálló államok között” – hangsúlyozta.
„Szorgalmazzuk, hogy az Egyesült Államok és Oroszország mihamarabb kezdjen tárgyalásokat az ENSZ keretein belül” – mondta.
Lehet, hogy az ukrajnai helyzet több száz vagy ezer kilométerről, egy óceánnal arrébb kevésbé tűnik tragikusnak, de a közvetlen szomszédságban tisztában vagyunk vele, hogy a 25. órában járunk
– tette hozzá.
A miniszter végül arra is kitért, hogy Magyarország már eddig is nagyon magas árat fizetett a háborúért, s nem csak az egekbe szökő infláció miatt, hanem a kárpátaljai magyarok közül is sokan elestek a harcok során.
Ezért felkérte a világpolitika szereplőit, hogy tartózkodjanak a háború eszkalációjának, elhúzódásának kockázatával járó intézkedésektől és nyilatkozatoktól. Illetve hozzátette, hogy Közép-Európa mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, Magyarország ezért nem akar újabb hidegháborút, nem akar újból blokkosodást.
„A háború mindig a diplomácia kudarca, a béke pedig mindig a diplomácia sikere. Remélhetőleg 2023 a béke és az újjáépítés éve lesz” – fogalmazott.
A külgazdasági és külügyminiszterrel nemrég az Indexnek is nyilatkozott; az interjú a kétoldalú kapcsolatokra fókuszált, amelynek során téma volt:
- miért fordultunk a románokkal közösen az ukrán kisebbségpolitika miatt a Velencei Bizottsághoz?
- milyen ukrán kisebbségi törvénnyel lennénk maradéktalanul elégedettek és mit adnánk cserébe?
- lenne olyan helyzet, amikor mi is szállítanánk fegyvereket Ukrajnának?
- miért próbálnak ellehetetleníteni magyar vállalatokat az ukránok?
- járt Moszkvában, Minszkben, viszont nem járt még Kijevben, mi ennek az oka?
- miről tárgyalt a beloruszokkal?
- miért nem látogatott eddig Orbán Viktor kormányfő Kijevbe?
- lehet-e szerepünk a béketárgyalások tető alá hozásában, hiszen jelenleg Kőrösi Csaba személyében magyar elnöke van az ENSZ-közgyűlésnek?
A teljes interjút ide kattintva tudják elérni.
(Borítókép: Szijjártó Péter / Facebook)