Kína Vlagyimir Putyin legjobb barátjaként hozná el a békét

Miközben Joe Biden amerikai elnök hétfőn Ukrajnában találkozott kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, Kína vezető diplomatája, Vang Ji az ellenkező irányba, Oroszország felé tartott. A két utazás – néhány nappal a háború egyéves évfordulója előtt, 2023. február 17-én – a geopolitikai törésvonalak kiéleződését jelezte a világ két nagyhatalma között.

Az orosz–kínai kapcsolatok úgy fejlődnek, ahogyan azt az előző években terveztük, minden halad előre, és fejlődik. Új mérföldköveket érünk el

– mondta az orosz államfő, amiről az Indexen is beszámoltunk.

„Putyin külön megjegyezte, hogy Kínában nagyon fontos belpolitikai események történtek, amelyek természetesen hozzájárulnak az ország megerősödéséhez, megteremtik a feltételeket a fokozatos fejlődéshez a Kínai Kommunista Párt terveinek megfelelően” – írta az orosz állami TASZSZ hírügynökség.

Míg az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok egyre hűvösebbek – legutóbb egy feltételezett kínai kémléggömb miatt, amely bejutott az Egyesült Államok légterébe –, addig Kína és Oroszország olyan közel került egymáshoz, mint még soha, mióta vezetőik az amerikaiak ellenében kijelentették, baráti viszony fűzi országaikat egymáshoz.

Miközben az Egyesült Államok és szövetségesei megerősítik támogatásukat Ukrajnának, és fokozzák a katonai segélyt, Peking elmélyülő partnersége Moszkvával riadalmat keltett a nyugati fővárosokban annak ellenére, hogy Kína a béke hírnökeként és a háborúzó felek közötti közvetítőként próbálja pozicionálni magát.

Kína és Magyarország egy platformon

„Szeretnénk egy politikai megoldást, amely békés és fenntartható keretet biztosítana Európának” – mondta Vang a moszkvai látogatása előtt magyarországi megállóján, amely több milliárd eurós, újabb kínai befektetést eredményezhet az országban.

Vang egy Facebook-videó szerint a Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel folytatott találkozóján azt mondta, hogy a világot rendetlenség és háborúk sújtják. Arról, hogy a kínai és a magyar kormányzati kommunikáció között milyen összefüggések vannak, és ennek milyen ideológiai háttere van, ebben a cikkünkben írtunk az Indexen.

Engedjék meg, hogy megismételjem azt, amit az imént hallottunk (Szijjártó Pétertől – a szerk.), és közösen mondjuk azt a világnak, hogy Kína és Magyarország szívesen együttműködik más békeszerető országokkal a jelenlegi ellenségeskedés mielőbbi leállítása érdekében

– mondta Vang Ji Szijjártónak.

Orbán Viktor vasárnap magánvacsora keretében fogadta Vang Ji államtanácsost, a Kínai Kommunista Párt Külügyi Bizottságának igazgatóját – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan.

Szijjártó Péter miniszter hétfőn Budapesten tárgyalt Vang Jivel. A napirenden a Kína és Közép-Európa országai közötti együttműködés, valamint a két ország stratégiai partnersége szerepelt.

Az előző heti Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián Vang kedves barátként nyilatkozott az európai tisztviselőknek, és Kína béke iránti elkötelezettségét emlegette, miközben nyilvánvalóan megpróbált éket verni Európa és az Egyesült Államok közé.

„Nem öntünk olajat a tűzre, és ellenezzük, hogy hasznot húzzunk ebből a válságból” – mondta Vang, visszhangozva ezzel azt a propagandaüzenetet, amely rendszeresen megjelent Kína éjszakai főműsoridős hírműsorában. Ennek lényege, hogy az Egyesült Államok szándékosan meghosszabbítja a háborút, hogy ezzel érvényesítse saját geopolitikai érdekeit, és növelje fegyvergyártóinak nyereségét.

Bizonyos erők nem akarják, hogy a béketárgyalások megvalósuljanak. Nem törődnek az ukránok életével és halálával, sem az Európát érő károkkal. Lehetnek nagyobb stratégiai céljaik, mint magának Ukrajnának. Ez a háború nem folytatódhat

– jelentette ki Vang.

Európai körút része a moszkvai látogatás

Vang Ji február második hetében kezdte európai körútját, hogy erősítse a feszült kapcsolatokat az uniós tagállamokkal. Február 15-én Emmanuel Macron francia elnökkel találkozott. Vang Catherine Colonna külügyminiszterrel is tárgyalt a francia elnök várható áprilisi pekingi útja előtt.

A kínai kormányzat közlése szerint Vang és Macron „mélyreható véleménycserét folytattak Ukrajna kérdéséről”. Vang azt mondta a francia elnöknek, hogy

Kína objektív és pártatlan álláspontot képvisel a kérdésben, és elkötelezett a béketárgyalások előmozdítása mellett

– írta a Xinhua kínai állami hírügynökség.

A kínai diplomata február 16-án Rómában járt, ahol találkozott Antonio Tajani külügyminiszterrel és Sergio Mattarella elnökkel is. Tajani és Vang Giorgia Meloni kormányfő pekingi utazásának előkészületeiről beszélt, miután Hszi Csin-ping elnök meghívta a két vezetőt kétoldalú különtárgyalásán, amelyet még a G20-as találkozón tartott Balin, Indonéziában, emellett kitértek az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) jövőjére is.

A nyilatkozat 2024 márciusában lejár, de 2023 végén automatikusan megújul, hacsak másként nem rendelkeznek. A találkozó előtt az olasz kormányfő megjegyezte, hogy még korai a megállapodásról beszélni, mivel vannak ennél sürgősebb ügyek.

Kína Franciaországot és Olaszországot valamilyen szinten egy kalap alá veszi. Ezt bizonyítja Vang párizsi látogatása, még mielőtt Rómába utazott volna. Emellett Hszi Csin-ping elnök a novemberi, Balin tartott G20-as ülésen bejelentette, hároméves tárgyalási folyamat után 2035-ig legalább 250, Olaszország és Franciaország (Leonardo és Airbus) tulajdonában lévő ATR repülőgép vásárlása mellett döntött.

(Borítókép:  Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) fogadja Vang Ji kínai államtanácsost, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottsága Főhivatalának igazgatóját a moszkvai Kremlben 2023. február 22-én.  Fotó:  MTI / AP / Pool / Kreml / Anton Novoderezskin)