Amerikai harci gép egyengeti a svéd NATO-csatlakozás török támogatásának útját

Miután hónapokig ellenezte Finnország, kivált pedig Svédország NATO-tagsági kérelmét, Törökország a megbeszélések után az enyhülés jeleit mutatta.

„Svédországgal és Finnországgal további találkozókat tartunk a NATO-tagságról” – jelentette be a török diplomácia vezetője.

Mevlüt Cavusoglu ígéretéhez híven március 9-én, Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások Svédországgal és Finnországgal a két állam NATO-tagságáról. Törökország arra hivatkozva gáncsolta Svédország csatlakozási kérelmét, hogy Stockholm nem hajlandó kiadni a török ellenzék tagjait, mindenekelőtt a kurdokat.

A januári stockholmi Korán-égetéses incidens után Ankara kertelés nélkül kizárta a svéd csatlakozás támogatását. A NATO-folyamatot „felfüggesztették” – jelentette ki akkor a svéd külügyminiszter.

Tobias Billström pedig most, török kollégája bejelentése után azt mondta: „Ez üdvözlendő és jó üzenet Törökország részéről”. Ulf Kristersson miniszterelnök „a lehető leghamarabb vissza akar térni a tárgyalásokhoz”.

„De ez nem változtat azon a tényen, hogy Törökország hozza meg saját döntéseit, és ezt maradéktalanul tiszteljük” – mondta a svéd kormányfő.

A magyar halogatás

Törökország szemléletváltása azután ment végbe, hogy az Egyesült Államok fokozott nyomást gyakorolt Ankarára. Washington azt kérte, hogy Törökország a lehető leggyorsabban ratifikálja Svédország és Finnország csatlakozási kérelmét.

A svéd miniszterelnök szerint más NATO-országok rendkívül határozottan támogatják Svédország NATO-csatlakozását.

Ez derült ki ugyanis a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a Kormányinfón tett megjegyzéseiből. Az Index kérdésére Gulyás Gergely azt mondta: „Magyarország erős NATO-ban érdekelt”. Hozzátette azonban, hogy Svédországból és Finnországból megalapozatlan és hazug kritikák érkeztek.

Tisztázásuk érdekében az Országgyűlés elnöke tájékozódás és vitarendezés céljából delegációt küld Finnországba és Svédországba. Amint ez lezárul, március második felében szavazhatnak a két ország NATO-csatlakozásának ratifikációjáról az Országgyűlésben.

A határidő egyébként hónapról hónapra csúszik.

A magyar miniszterelnök rádióinterjújában azt mondta: ő személyesen a Fidesz-frakciótól azt kérte, ratifikálják a két ország csatlakozását.

A képviselők nem túl lelkesek

– tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint a képviselők egy része azzal érvelt, hogy Finnország csatlakozásával létrejön egy több mint ezer kilométer hosszú határ a NATO és Oroszország között, ami veszélyt jelent, de erre még vannak meggyőző ellenérvek. A képviselők másik fele viszont azt kifogásolja, hogy a svédek és finnek szerintük „nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek” a magyarországi demokráciáról és a jogállamiságról.

Az amerikai befolyás

Münchenben egyébként Kamala Harris amerikai alelnök is kiállt a mielőbbi bővítés mellett, és ezt az álláspontot Blinken is megismételte török kollégájával tartott sajtótájékoztatóján.

A Blinken és Cavusoglu közötti megbeszélések középpontjában az amerikai F–16-os repülőgépek Törökországnak történő eladása állt, bár Cavusoglu tagadta, hogy ezek a tárgyalások bármilyen módon befolyásolnák Törökország buzgalmát, hogy újra foglalkozzon Svédország NATO-kérelmével.

Nem lenne helyes vagy tisztességes két független ügyet egymástól függővé tenni

– jelentette ki Cavusoglu, aki szerint „ilyen feltételek mellett nem lenne lehetséges számunkra az F–16-osok megvásárlása”.

Törökország az F–16-os flottájának korszerűsítésére kényszerül, miután az orosz légvédelmi rakéták beszerzését követően az Egyesült Államok nem hajlandó a következő generációs F–35-ös vadászgépek leszállítására.

Blinken arról biztosította török vendéglátóit, hogy az F–16-os üzlet „nagyon fontos a NATO folyamatos interoperabilitása szempontjából, és az Egyesült Államok nemzeti érdeke”.

Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata egyébként tükrözi a svéd Evin Ircin szociáldemokrata EP-képviselő álláspontját.

A kérdésre, hogy az Egyesült Államoknak jobban be kellene-e avatkoznia Svédország csatlakozási kérelmének gyorsabb elbírálásába és az ankarai akadályozás meghiúsításába, így válaszolt: „Teljes mértékben. Ez az USA, az összes EU-tagállam és végső soron Törökország érdeke is”.

(Borítókép: Greg Mathieson / Mai / Getty Images)