Tarjányi Péter: Annak is tétje van, hogy ki tudja összehozni a békét

„Oroszország egyértelműen átlépte azt a vonalat, amikor csupán csak arról beszél, hogy Ukrajna ellen harcol” – így értékelte Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédeit Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonal e heti adásában. Hozzátette: az orosz narratíva szerint Oroszországot a Nyugat támadta meg, és valójában a Nyugattal harcol immáron sokadjára. Ez pedig az orosz társadalom felé egy olyan üzenet, hogy ez egy honvédő háború, és meg kell védeni „Oroszország anyácskát, az orosz földet”.

Tömegpusztító fegyvereket nem kíván Oroszország bevetni, azonban vannak bizonyos „vörös vonalak”, elsősorban a Krím félsziget vonatkozásában. Ugyanez a terület fontos Ukrajnának is, akik azt kommunikálják, hogy csak akkor fejezhetik be ezt a háborút be, ha elérik azokat a 2014 előtti határokat, amibe a Krím félsziget is tartozik. 

Ez a terület további feszültségeket okozhat. Az orosz elnök beszédében határozott lépéseket jelentett be arra az esetre, ha az ukránok átlépik az orosz határt, vagy a Krím félszigeten szárazföldi hadműveletek kezdődnek. 

Ezekbe a határozott lépésekbe egy taktikai atomfegyver bevetése is belefér

– fogalmazott Tarjányi Péter, hozzátéve: kevés esélyt ad ennek bekövetkezésére, de fontos jelzés, hogy az orosz kormányzat nem zárta ezt ki. Kiemelte: ebben a háborúban kimondatlan törvényszerűségek és szabályok érvényesülnek, amelyeket a Nyugat épített be, és ez ad egyfajta biztonságot. Ez a gondolkodásmód a támogatások szintjén is jelen van, ha Ukrajna bármilyen szabályt átlép, abban a pillanatban a Nyugat dönthet úgy, hogy lezárja az utánpótlási forrásokat. 

A szakértő szerint ugyanakkor „Putyin elszámította magát”, és ha visszatekerhetné az idő kerekét, akkor ebbe a háborúba vélhetően nem ugrana bele. A jelenlegi helyzetben a Nyugatnak az az érdeke, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút, és így az elkövetkező évtizedekre se gazdaságilag, se katonai és atomhatalomként ne tudjon olyan erőpozícióba kerülni, amin keresztül a kelet-európai, a kaukázusi, illetve a közép- és távol-keleti régiót érdemben befolyásolni tudja.

Oroszország olyan birodalmi logikát követ, ami ezekben a régiókban a régi gondolkodásmód mentén egy régi államalakulatot, a Szovjetuniót és annak érdekövezetét szeretné visszaállítani. Ez a Nyugatnak és Kelet-Európának nem kell.

A háború egyéves évfordulójához kapcsolódó történések között kiemelten fontos a békéhez kapcsolódó kommunikáció, valamint az is, hogy Kína békeajánlattal állt elő. Ennek pedig hosszú távú jelentősége lehet. 

Annak is tétje van, hogy ki tudja összehozni a békét. Melyik nagyhatalom az, amelyik végig tudja tárgyalni ezt, össze tudja terelni a feleket, és a békéhez kapcsolódóan azt a fajta növekedést el tudja könyvelni a saját politikájában, aminek van hatása

– mondta Tarjányi Péter. 

A Frontvonalból kiderül továbbá:

• beléphet-e a háborúba Belarusz;
• miért fontos Bahmut mindkét félnek;
• valóban fennáll-e a veszélye egy világháború kitörésének.

A Frontvonal korábbi epizódjait ide kattintva tudja megnézni.

(Borítókép: Tarjányi Péter. Fotó: Nagy Tamás / Index)