Keményen nekimentek a kínai és orosz külügyminiszternek a G20-csúcson
További Külföld cikkek
- Elrabolhatták a 28 éves rabbit, akinek Dubajban találták meg a holttestét
- Bulizó fiatalokra robbant egy kézigránát Horvátországban, egyikük azonnal meghalt
- Elfogták az állattartástól eltiltott kutyatenyésztőt, felszámolták a horrortelepeket
- Az ország, ahol több mint száz külföldit végeztek ki az idén, jóval többet, mint az előző években
- Megszólaltak a szakértők az új orosz rakétáról: Putyin kezd kifogyni az eszközökből
A német kancellár óva intette Kínát attól, hogy fegyverrel lássa el Oroszországot, miközben a nyugati külügyminiszterek többször is összecsaptak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a G20-ak nem túl kedélyes találkozóján az indiai Újdelhiben.
Az üzenetem Pekingnek világos: használja a befolyását Moszkvában, hogy szorgalmazza az orosz csapatok kivonását, és ne szállítsanak fegyvereket az agresszor Oroszországnak
– mondta Olaf Scholz a német parlamentben.
Kína többször is tagadta, hogy felfegyverezné Moszkvát, de az amerikai kormányzat nemrég azt mondta, hogy a Kína és Oroszország közötti együttműködés hamarosan halálos fegyverek szállítására is kiterjedhet.
A Bundestagban – miközben a külügyminiszterek Indiában gyűltek össze – Scholz védelmébe vette Németország Ukrajnának nyújtott támogatását. Így fogalmazott: „Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem! Egy diktált béke az áldozatok akarata ellenére szóba sem jöhet.”
Szergej Lavrov megkapta a magáét
A G20-ak idei elnöki tisztségét betöltő India erőfeszítései, hogy az ukrán kérdés lekerüljön a napirendről, nagyrészt kudarcot vallottak, mivel a nyugati politikusok Lavrov jelenlétét a konferencián arra használták ki, hogy követeljék az egy éve tartó háború azonnali befejezését – írta meg a The Guardian.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere 2022 júniusa óta először találkozott személyesen Lavrovval.
Továbbra is fel kell szólítanunk Oroszországot, hogy a nemzetközi béke és a gazdasági stabilitás érdekében vessen véget agressziós háborújának, és vonuljon ki Ukrajnából
– fogalmazott az Egyesült Államok külügyminisztere.
Egyúttal felszólította Kínát, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak: „Nem állíthatja be magát nyilvánosan a béke erejeként, miközben így vagy úgy, de továbbra is szítja a Vlagyimir Putyin által meggyújtott tűz lángjait.”
A két külügyminiszter találkozója nagyjából tíz percen át tartott. Blinken azt is közölte Lavrovval, hogy Oroszországnak szabadon kell engednie Paul Whelant, egy bebörtönzött amerikai állampolgárt, és hogy Oroszországnak újra csatlakoznia kell az új START nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződéshez, amelyből nemrég kilépett.
A Külügyminisztérium egyik tisztviselője újságíróknak elmondta, hogy Blinken eloszlatta Lavrov minden olyan elképzelését, hogy az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása megingott.
Lavrov az orosz média beszámolói szerint azt állította, hogy a Nyugat „bohózattá” változtatja a G20-ak napirendjén folyó munkát, és azt mondta, hogy a nyugati delegációk Moszkvára akarják hárítani a gazdasági kudarcok felelősségét. Azzal vádolta a nyugati országokat, hogy el akarják temetni a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, azt a megállapodást, amelynek köszönhetően az ukrán gabona a fekete-tengeri kikötőkből gyakran az akut élelmiszerhiánnyal és inflációval küzdő fejlődő országokba áramlik.
India próbál békíteni
Narendra Modi indiai miniszterelnök egy videóbeszédben sürgette a feleket, hogy a lehetséges megegyezés pontjaira összpontosítsanak.
A pénzügyi válság, az éghajlatváltozás, a világjárvány, a terrorizmus és a háborúk egyértelműen azt mutatják, hogy a globális kormányzás megbukott
– fogalmazott.
Azt javasolta, hogy a G20-ak inkább azokra a kérdésekre összpontosítsanak, amelyekben meg tudnak egyezni, mint azokra, amelyekben nem értenek egyet. Elismerte, hogy a külügyminiszterek mély globális megosztottság idején találkoznak, de „nem szabad hagynunk, hogy azok a kérdések, amelyeket nem tudunk közösen megoldani, a megoldható kérdések útjába álljanak” – mondta.
India nem volt hajlandó elítélni Oroszországot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és növelte az orosz olaj importját. Modi potenciális béketeremtőnek ajánlotta magát a konfliktusban.
A G20-aknak szóló felhívását, hogy a G20-ak összpontosítsanak az olyan kérdések kezelésére, mint az éghajlatváltozás, nagyrészt figyelmen kívül hagyták, mivel a Nyugat és Lavrov folyamatosan vitatkoztak.
Folyamatosan beszámolunk az orosz–ukrán háború eseményeiről, az erről szóló tudósítást itt találja.
(Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Csin Gang kínai külügyminiszter a G20-ak indiai miniszteri találkozója előtt 2023. március 2-án. Fotó: Russian Foreign Ministry Press / Handout / Anadolu Agency / Getty Image)