Tömeges éhhalál fenyegeti Észak-Koreát

Észak-Korea krónikus élelmiszerhiánya miatt egyre nagyobb az aggodalom, és a héten több forrás is arra utalt, hogy az éhínség következtében halálesetek valószínűsíthetők.

Lucas Rengifo-Keller, a Peterson Institute for International Economics kutatóintézet elemzője szerint a kereskedelmi adatok, a műholdfelvételek, valamint az ENSZ és a dél-koreai hatóságok értékelései mind arra utalnak, hogy az élelmiszerkészlet „a minimális emberi szükségletek kielégítéséhez szükséges mennyiség alá süllyedt”.

Rengifo-Keller szerint még ha egyenlően osztanák is szét az élelmiszert – ami Észak-Koreában, ahol az elit és a hadsereg élvez prioritást, szinte elképzelhetetlen –, „akkor is lennének éhség okozta halálesetek”.

Dél-Korea nemrégiben bejelentette, hogy véleménye szerint a szomszédos ország egyes területein éhhalálesetek fordulnak elő. Bár az ország elszigeteltsége megnehezíti az állítások alátámasztására szolgáló szilárd bizonyítékok felmutatását, kevés szakértő kételkedik az értékelésben.

A helyzet kétségbeejtő voltát jelzi, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető a héten négynapos munkáspárti ülést tartott, amelyen az ország mezőgazdasági ágazatának átalakításáról tárgyaltak, és a mezőgazdaság és az állami gazdasági tervek „alapvető átalakítására” szólítottak fel, valamint a mezőgazdaság állami ellenőrzésének megerősítésére.

Különböző szakértők szerint azonban Phenjan csak magát okolhatja a problémákért. A világjárvány idején az ország fokozta elszigetelődési törekvéseit, második réteg kerítést emelt a Kínával közös határ 300 kilométeres szakaszán, és csökkentette azt a kevés határkeresztező kereskedelmet, amelyhez hozzáférhetett. 

Különböző szakértők szerint a probléma gyökere az évek óta tartó rossz gazdálkodás, és Kim Dzsongun erőfeszítése az állami ellenőrzés további fokozására csak ront a helyzeten.

Rakétakísérletekre megy el a pénz

Észak-Korea tavaly több mint 70-szer hajtott végre rakétakísérletet, köztük számos alkalommal interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) is, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait.

Ahogy Rengifo-Keller rámutatott, az ország vezetőjének nem áll érdekében, hogy a múlt nem hivatalos kereskedelme újra megjelenjen ebben a dinasztikusan kormányzott országban. „A rezsim nem akar egy virágzó vállalkozói osztályt, amely veszélyeztetheti a hatalmát”.

Park Dzsin dél-koreai külügyminiszter a CNN-nek adott múlt heti interjújában azt mondta, hogy „Észak-Korea csak úgy kerülhet ki ebből a bajból, ha visszatér a párbeszéd asztalához, elfogadja az Északnak tett humanitárius ajánlatunkat, és jobb döntést hoz a jövőre nézve”.

Han Dokszu miniszterelnök csütörtökön a CNN-nek azt mondta, a helyzet „romlik, a hírszerzésünk ezt mutatja, mert egyértelmű, hogy a politikájuk változik... az elnök azt akarja elérni, hogy államilag diktált legyen az élelmiszer-ellátás”.

A szöuli egyesítési minisztérium rámutatott, hogy Phenjan továbbra is rakéta- és atomprogramjára összpontosít ahelyett, hogy saját népét táplálná.

Katasztrofális lehet a végkifejlet

A szöuli vidékfejlesztési ügynökség úgy véli, hogy Észak-Korea tavalyi terméshozama 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben, mivel áradások és kedvezőtlen időjárás sújtotta az országot.

Rengifo-Keller attól tart, hogy ezeknek a hatásoknak a tetőzése a rezsim elhibázott gazdaságpolitikai megközelítésével párosulva katasztrofális hatással lehet az amúgy is szenvedő lakosságra.

Ez a népesség évtizedek óta krónikusan alultáplált, elmaradottság jellemzi az országot, és minden jel arra utal, hogy a helyzet romlik, így bizonyára nem sok kell ahhoz, hogy az ország éhínségbe sodródjon

– fogalmazott.

(Borítókép: Vásárlók egy élelmiszerboltban Phenjanban 2019. szeptember 11-én. Fotó:  Kyodo News / Getty Images)