- Külföld
- interjú
- háború
- kijevi látogatás
- meghívás
- ukrajna
- európai unió
- szankciók
- orbán viktor
- szijjártó péter
- orosz-ukrán-konfliktus
- nato
Már zajlanak Orbán Viktor kijevi látogatásának előkészületei, a technikai részleteket kell tisztázni
További Külföld cikkek
- Amikor karácsonykor együtt fociztak a lövészárkok között az ellenséges katonák
- Friss kutatásban kérdezték a lengyeleket a Magyarországon menedéket kapó lengyel politikusról
- Az elsüllyedt orosz teherhajó tulajdonosa szerint terrortámadást hajthattak végre ellenük
- Nagy tűz ütött ki a Trónok harca egyik forgatási helyszínén
- Szent kaput nyitott egy római börtönben Ferenc pápa
Szijjártó Péter az interjúban azt mondta, a nemzetközi közösség legfontosabb feladata jelen pillanatban az, hogy minél több emberi élet megmentését elősegítse. Az Európai Unió többi részétől eltérő magyar álláspontot a miniszter azzal indokolta, hogy Ukrajnában jelentős, 150 ezer fős magyar közösség él, amelynek tagjait nagy erőkkel szervezik be az ukrán hadseregbe.
Németek, dánok nem, magyarok viszont meghalnak ebben a háborúban
– fogalmazott a tárcavezető.
Ismét azt hangoztatta, hogy Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követel, mert az életek megmentésének egyetlen módja a béke. Reményét fejezte ki, hogy az európai és a transzatlanti közösség tagjai a magyar állásponthoz hasonlóan fognak helyezkedni, szerinte ugyanis most „ezen a féltekén” a háborús retorika sokkal hangosabb, sokkal erősebb, mint a béke retorikája.
Szijjártó Péter szerint, mivel Magyarország nem részese a konfliktusnak, nem a magyar kormány dolga, hogy megmondja, mi történjen a tűzszünet után.
Ugyanakkor a területi integritást és a szuverenitást tiszteletben kell tartani. Az is egyértelmű, hogy ki támadott meg kit, Magyarország elítéli a háborúért Oroszországot.
Arra a felvetésre, hogy a háború befejezése Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik-e, Szijjártó Péter úgy reagált, a háborúban egyértelműen két fél van, és reméli, mindketten tárgyalni fognak, mert mindketten egy fenntartható békét szeretnének elérni.
A miniszter beszélt arról is, hogy ha egy háború eszkalálódik, akkor
az eszkaláció nem több ezer kilométerre történik, hanem a szomszédos régiókban.
„Márpedig Magyarország nem akar részt venni ebben a háborúban.”
Arra a kérdésre, mi lett volna mára Ukrajnából, ha a Nyugat nem küld fegyvereket, Szijjártó Péter úgy válaszolt, sokkal fontosabbnak tartja azt a kérdést, mi lett volna, ha nem is indult volna háború, mert megfogalmazása szerint ezt a háborút el kellett volna kerülni.
Már zajlanak Orbán Viktor kijevi látogatásának előkészületei
Szijjártó Péter az interjúban elmondta: Orbán Viktor kapott meghívást Kijevbe, majd hozzátette: jelenleg a technikai részleteket kell tisztázni a látogatás előkészítésével kapcsolatban. Amint azt látják, hogy minden előfeltétel adott, akkor a látogatásra is sor kerülhet.
A miniszter frusztráló helyzetnek minősítette a Magyarország és az Európai Unió között az uniós forrásokról folyó tárgyalásokat. Szijjártó Péter szerint a források befagyasztása nem jelent problémát a magyar költségvetés szempontjából, ezt a tavalyi, csaknem 5 százalékos gazdasági növekedéssel és a beruházások nagy számával magyarázta.
„Szembemegyünk a főáramlattal”
Elmondta: az uniós források esetében elvi kérdésről van szó, mert ezek nem humanitárius adományok, hanem azokat az európai, köztük a magyar emberek teljesítménye adja. „Az, hogy európai pénzek egy részét nem adják oda Magyarországnak, hanem politikai okokból megtagadják, elfogadhatatlan.”
A miniszter a konfliktus okát abban látta, hogy nem tetszik Brüsszelnek az, ahogy a magyar kormány az országot kormányozza, hogy ellenzi a föderalizmust, kiáll a nemzeti hatáskörök mellett. „Mi egy jobboldali, hazafias, keresztény kormány vagyunk, amely teljesen szembemegy a főáramlattal, és ezt Brüsszel nem képes megemészteni” – fogalmazott.
A kormány támogatja a svédek és a finnek NATO-csatlakozását
Megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, és szerinte az országgyűlés is ratifikálni fogja azt. Az erről szóló javaslatot már benyújtották a parlamentnek, és a miniszterelnök is arra kérte a kormánypárti frakciókat, hogy támogassák ezt a javaslatot.
Arra a kérdésre, hogy stabilizáló hatással van-e a régióra nézve, hogy Magyarország nagymértékben támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot, a külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak nagyon jó, stratégiai szempontból baráti kapcsolata van Szerbiával, és lényegesnek tartja a Nyugat-Balkán stabilitását, ezért is támogatja például az uniós bővítési folyamat felgyorsítását. Hozzátette: a gazdasági stabilitás is fontos aspektusa a stabilitásnak, ezért írtak ki pályázatot a kis- és középvállalkozások számára a Szerb Köztársaságban.
Az INA-ügyről
Az INA olajtársaság ügyével kapcsolatban Szijjártó Péter az N1 horvát hírtelevíziónak azt mondta, nem akarnak beleszólni a tulajdonosok vitájába, és reményét fejezte ki, hogy a tulajdonosok civilizált párbeszédet tudnak folytatni erről. Azt viszont nem érti, miért nem lehet elválasztani az INA-ügyet a kétoldalú együttműködés minden egyéb aspektusától.
(Borítókép: Orbán Viktor 2022. július 23-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)