Történelmi jelentőségű óceánvédelmi egyezményt fogadott el az ENSZ

Az ENSZ tengerjogi egyezményét, vagyis az óceánok védelméről szóló legutóbbi nemzetközi megállapodást 40 évvel ezelőtt, 1982-ben írták alá. A korábbi szerződés kijelölte azokat a nemzetközi vizeket, ahol minden országnak joga van halászni, hajózni és kutatni. Azonban ezeknek a vizeknek csak 1,2 százaléka állt védelem alatt. 

 – adta hírül a BBC.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) legutóbbi felmérése szerint a tengeri fajok csaknem 10 százaléka a kihalás szélén áll, a tengeri élővilágot az éghajlatváltozás, a túlhalászás és a hajóforgalom veszélyezteti.

Az új szerződésben kijelölt védett területeken korlátozzák a halászatot, a hajózási útvonalakat és a mélytengeri bányászatot is, amelynél a tengerfenékbe ásva hoznak a felszínre ásványi anyagokat. A környezetvédelmi csoportok aggódtak amiatt, hogy a bányászati folyamatok megzavarhatják az állatok szaporodási helyeit, zajszennyezést okozhatnak, és mérgező hatással lehetnek a tengeri élővilágra.

Az engedélyezést felügyelő Nemzetközi Tengerfenék Hatóság kiemelte, a jövőben szigorú környezetvédelmi szabályok vonatkoznak majd a mélytengeri bányászatra, ezzel biztosítva a fenntartható tevékenységeket.

A gazdagabb országoknak elég pénzük van az ilyen jellegű kutatások finanszírozásához, a szegényebb országok viszont biztosítani akarták, hogy ők is részesülhessenek az erőforrásokból.

Laura Meller, a Greenpeace Nordic óceánokért felelős kampányfelelőse elismerését fejezte ki az országoknak, amiért félretették a nézeteltéréseket, és olyan szerződést kötöttek, amely lehetővé teszi az óceánok védelmét.

Ez egy történelmi nap a természetvédelem számára. A szerződés annak a jele, hogy egy megosztott világban a természet és az emberek védelme győzedelmeskedhet a geopolitika felett

– tette hozzá.

Az országoknak még egyszer újra össze kell ülniük, hogy formailag is elfogadják a megállapodást. Liz Karan, a Pews Trust óceánok kormányzásával foglalkozó csoportjának igazgatója elmondta, időbe telik, mire a megállapodás hatályba lép. Az országoknak ugyanis ratifikálniuk kell az egyezményt. Hozzátette, hogy ezután pedig még számos intézményi testületet – többek között Tudományos és Műszaki Bizottságot – kell felállítani.