Az orosz–ukrán háború felbolygatta az ázsiai geopolitikát, ami nem kedvez Kínának

Csak az elmúlt néhány hónapban Japán ígéretet tett a védelmi kiadások megduplázására és nagy hatótávolságú fegyverek beszerzésére az Egyesült Államoktól; Dél-Korea elismerte, hogy a Tajvani-szoros stabilitása alapvető fontosságú a biztonsága szempontjából; a Fülöp-szigetek új amerikai támaszpontokhoz való hozzáférési jogokat jelentett be, és a Dél-kínai-tengeren való közös járőrözésről beszél Ausztráliával, Japánnal és az Egyesült Államokkal.

Ezek csak a legnagyobb kezdeményezések voltak, amelyek célja Kína elszigetelése, amiért az ország nem hajlandó elítélni Ukrajna orosz invázióját, miközben Kína saját maga is katonai nyomást gyakorol az autonómiával rendelkező Tajvan szigetére.

Elemzők szerint mindezek a dolgok valószínűleg megtörténtek volna az ukrajnai háború nélkül is, de a háború és Kína támogatása Oroszország mellett segített megolajozni a gépezetet, hogy ezek a projektek megvalósulhassanak – közölte a CNN.

Decemberben Kisida Fumio japán miniszterelnök közölte a tervét, miszerint megduplázza Tokió védelmi kiadásait, valamint olyan fegyvereket szerez be, amelyek hatótávolsága jóval Japán területén kívül esik.

„A japánok minden bizonnyal felfigyeltek az ukrajnai helyzetre, és ez nemzetként sebezhetőbbé tette őket” – mondta John Bradford, a szingapúri S. Rajaratman School of International Studies vezető munkatársa.

Különösen Kínától félnek

A Népi Felszabadító Hadsereg évek óta növeli és modernizálja erőit. Vasárnap Kína bejelentette a 2023-as katonai költségvetését, amely 7,2 százalékkal nő. Az elmúlt évtizedben ez volt az első alkalom, hogy a hadsereg költségvetésének növekedési üteme három egymást követő évben nőtt.

A Kínában kormányzó Kommunista Párt évek óta nyomást gyakorol Tajvanra. A szigetet saját területének részének tekinti, annak ellenére, hogy nem áll ellenőrzése alatt, és Hszi Csin-ping kínai vezető többször is visszautasította, hogy kizárja az erő alkalmazását a sziget és a kínai szárazföld „újraegyesítésében”.

A tokiói vezetők szerint a Tajvani-szoroson átívelő béke alapvető fontosságú Japán biztonsága szempontjából. Ez valójában nem újdonság, de a Japánban tapasztalható sürgősség igen.

„Japán évek óta erősíti védelmi pozícióját. Az ukrajnai helyzet politikailag megkönnyítette Kishida új nemzetbiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú elemét, ennek a megerősítésnek várható következő lépéseit” – mondta Bradford.

Dél-Korea is hasonlóan látja

A jelenlegi helyzetben a dél-koreai vezetés hasonló szemüvegen keresztül figyeli Tajvant.

A Tajvani-szorosban uralkodó béke és stabilitás elengedhetetlen a Koreai-félsziget békéjéhez és stabilitásához, és nélkülözhetetlen az egész régió biztonságához és jólétéhez

– mondta Park Jin külügyminiszter nemrég a CNN-nek.

Szöulban aggódnak amiatt, hogy ha az amerikai erők belekeverednek a Kínával Tajvan miatt kialakuló konfliktusba, Dél-Korea sebezhetőnek fog tűnni az atomfegyverekkel rendelkező Észak-Koreában élő Kim Dzsongun szemében.

Ez vezetett ahhoz a felhíváshoz, hogy Dél-Korea jobban támaszkodjon saját önvédelmére, és egyesek azt is követelik, hogy szerezzen be saját nukleáris fegyvereket. Közben Szöul és Tokió szorosabban együttműködik védelmi ügyekben, beleértve az Egyesült Államokkal közös haditengerészeti gyakorlatokat is.

Dél-Korea egyre nagyobb igényt támaszt az általa gyártott fegyverek, például harckocsik és vadászrepülőgépek iránt is. Erről egy több milliárd dolláros üzletet kötött Lengyelországgal, Ukrajna nyugati szomszédjával, az Egyesült Államok vezette NATO-szövetség tagjával. És a régióban is értékesíti őket.

Az elmúlt hónapban a Korea Aerospace Industries bejelentette, hogy 18 darab FA–50-es könnyű vadászrepülőgépet ad el Malajziának. Az FA–50-esek másik üzemeltetője a Fülöp-szigetek, Manila egyben a koreai gyártmányú hadihajók és tengeri járőrhajók vásárlója is.

Tovább bonyolódik

A Fülöp-szigetek tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Japánnal közös járőrözésről a Dél-kínai-tengeren, ahol Kína olyan szigeteket tart megszállva, amelyekre a Fülöp-szigetek is igényt tart.

Manila pedig a múlt hónapban beleegyezett abba, hogy Washington nagyobb hozzáférést kapjon a szigetcsoporton található katonai létesítményekhez. 

Rodrigo Duterte korábbi elnök nem rajongott Washingtonért, és kereste a módját, hogy együttműködjön Pekinggel. Kína azonban sosem mutatott igazán nagyrabecsülést, utódja, ifjabb Ferdinand Marcos viszont pozitívnak mutatkozott az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel való együttműködésre – mondták az elemzők.

„Az új Marcos-kormányzat számára nehéz igazolni, hogy alkalmazkodjon Peking politikai preferenciáihoz, amikor az előző kormány erre irányuló korábbi kísérletei sem találtak viszonzásra” – mondta Jeffrey Ordaniel, a Csendes-óceáni Fórum tengerbiztonsági igazgatója és a Tokiói Nemzetközi Egyetem adjunktusa.

Elemzők szerint Kína Fülöp-szigetekre gyakorolt nyomása a Dél-kínai-tenger túloldalán is érezteti hatását. Szingapúr és Vietnám így még nyitottabbá vált a nagyobb amerikai lábnyomra a térségben. Nem akarják, hogy Kína uralja Délkelet-Ázsiát – mondta Ordaniel.

Az ukrajnai háború azonban az elemzők szerint nem segített az indo-csendes-óceáni térség egyik kulcsfontosságú amerikai partnerségében, az Egyesült Államokat, Japánt, Ausztráliát és Indiát összekötő informális négyes szövetségben. India ugyanis a másik három taggal ellentétben nem ítélte el Putyin ukrajnai invázióját.

Az orosz–ukrán háború eseményeit percről percre közvetítjük, amit ezen a linken tud elérni.