Szijjártó Péter: Az EU-nak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva
További Külföld cikkek
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
- Megint kitört a hírhedt vulkán, lávafolyam indult a tűzhányóból
- Rosszul lett egy utas a repülőn, Ursula von der Leyen sietett a segítségére
- Elfogatóparancsot adtak ki Benjamin Netanjahu ellen
A szerb, észak-macedón, és az albán külügyminiszterrel közösen tartott előadáson a magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió egyre rosszabb formában van, aminek számos különböző oka van, és az egyik épp a bővítési folyamat kudarca.
Felszólalásában rámutatott, hogy legutóbb Horvátország csatlakozott, körülbelül tíz éve, és 1973 óta ez a leghosszabb idő, amely eltelt új ország belépése nélkül, ráadásul a közösség közben el is veszítette egyik tagját az Egyesült Királyság távozásával.
Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk. És minél kevesebben vagyunk, annál gyengébbek vagyunk
– szögezte le, sérelmezve, hogy ennek ellenére a gyors bővítési folyamat támogatói egyelőre nincsenek többségben a blokkon belül.
Aláhúzta, aki a bővítés ellen van, az gyengíti az Európai Uniót, ráadásul számos ország képmutatóan jár el, minthogy a tagjelöltek jelenlétében, a nyilvánosság előtt mindenki támogatólag nyilatkozik, de ezzel párhuzamosan mindenféle akadályokat gördítenek a folyamat elé, ami teljességgel elfogadhatatlan.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az EU-nak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a térség államainak a közösségre.
Kitért arra is, hogy Magyarország számára a bővítés felgyorsítása egyenesen nemzetbiztonsági kérdés, miután a nemzetközi közösség eddig nem volt képes az illegális bevándorlás kiváltó okainak kezelésére, így nagy a további migrációs hullámok veszélye, és a Nyugat-Balkán hatékony együttműködése nélkül Európa nem tud megbirkózni az erősödő nyomással.
„Ha a nyugat-balkáni országok nem működnek velünk együtt a migránsáradat megállításában, akkor nagyon nehéz helyzetben leszünk” – fogalmazott. Valamint leszögezte, hogy a bővítési folyamat felgyorsításának nincs semmilyen valódi jogi akadálya, pusztán a politikai akarat hiányáról van szó. Ezért – mint kiemelte – Közép-Európának folyamatosan nyomást kell gyakorolnia a mesterséges gátak lebontása érdekében.
A miniszter érintette az ukrajnai háború témáját is, s az eszkaláció veszélyére figyelmeztetett, kiemelve, hogy ez a közvetlen szomszédságban kezdődne, nem több száz vagy ezer kilométerre, márpedig ezt el kell kerülni mindenképpen.
Hangsúlyozta, félrevezető a transzatlanti nyomásgyakorlás, ebből a buborékból kilépve ugyanis jóval erősebb a békeretorika, a világ országainak többsége a diplomáciai rendezés pártján áll, s remélhetőleg ennek nyomán minél előbb sikerül tető alá hozni a tűzszünetet és megindítani a béketárgyalásokat.
Illetve rámutatott, hogy az ukrajnai háború újabb ok lehet az EU-bővítési folyamat felgyorsítására. „Az Európai Uniónak most erőt kell gyűjtenie, mert a háború gyengít bennünket, ezt pedig a bővítés útján tehetjük meg” – közölte.