Megrázó videó ad ismét aktualitást a háborús bűnök kivizsgálásának

„Szlava Ukrajini”, azaz „dicsőség Ukrajnának” – mondja egy ukrán hadifogoly, akit ezek után lelőnek az orosz katonák. Legalábbis erre enged következtetni az a 12 másodperces videó, amely azóta körbefutott a Twitteren.

Az esetre az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba is reagált közösségi oldalán, és a hasonló események azonnali kivizsgálására szólította föl a nemzetközi közösséget. A videó valóságtartalmát ugyanakkor egyelőre nem sikerült megerősíteni, ugyanis sem időpont, sem helyszín nincs megadva, emellett a minősége is meglehetősen szerény.

Amennyiben viszont ez valóban megtörtént, akkor háborús bűncselekményről beszélünk. Az 1949-es genfi konvenció 8-as cikkely 2. § a. pontjának 1. bekezdése alapján a szándékos gyilkosság háborús bűnnek számít, emellett a hadifoglyokkal való elvárt magatartást további bekezdésekben taglalja az egyezmény.

Felelősségre kell vonni Oroszországot ezekért a szörnyűséges bűnökért. Felelősségre kell vonni Putyint

– áll Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének március 4-i közleményében, amelyben arra szólít föl, ki kell vizsgálni az orosz háborús bűnöket Ukrajnában, az Európai Unió pedig minden segítséget megad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak és a hágai Nemzetközi Bíróságnak is. Ezt követően nem sokkal került nyilvánosságra a már említett videófelvétel.

Nemzetközi bizottságok vizsgálják a háborús bűnöket

Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) meglévő közös nyomozócsoportjának módosított megállapodását egy elszámoltathatósággal kapcsolatos konferencián írták alá, amelyet március elején tartottak Ukrajnában. Ennek célja, hogy megkönnyítsék a Nemzetközi Büntetés-végrehajtási és Börtönszövetség (ICPA) felállítását.

Az ukrajnai Bucsában történt atrocitások után von der Leyen megbízta Didier Reynders igazságügyi biztost, hogy kövesse nyomon és támogassa az Ukrajnában elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására irányuló uniós erőfeszítéseket.

A közös nyomozócsoport a Nemzetközi Büntetőbíróságból, valamint Litvániából, Lengyelországból, Észtországból, Lettországból, Szlovákiából és Romániából áll.

Az Eurojust-rendeletet úgy módosították, hogy az ügynökség jogi lehetőséget biztosítson a legfontosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok biztonságos megőrzésére, tárolására és elemzésére. Az igazságügyi adatbázis 2023 februárjában indult.

Már a háború elején megkezdődtek az orosz mészárlások

Az orosz erők először 2022 februárjának végén törtek be Bucsába, amikor nem sokkal az Ukrajna ellen indított invázió után megpróbálták elfoglalni Kijevet, amely 25 kilométerre délkeletre van csak a településtől. Az ukrán ellenállás visszaverte a kezdeti orosz előrenyomulást, és arra kényszerítette az oroszokat, hogy visszavonuljanak a területről, mielőtt átcsoportosítanák erőiket.

Ezt követően kezdődtek a lakosság elleni megtorlások. Amikor március végén az orosz erők végleg kivonultak a kijevi térségből, tömegsírok és kivégzések bizonyítékai kezdtek felbukkanni. Válaszul a nemzetközi és hazai testületek ad hoc együttműködési hálózata elkezdte dokumentálni ezeket az eseteket, amivel támogathatják a háborús és emberiesség elleni lehetséges bűncselekmények kivizsgálását.

Arról korábban már az Indexen is beszámoltunk, hogy az orosz hadsereg a bucsai vérengzés mellett Ukrajna más pontjain is követett el háborús bűncselekményeket, köztük a lakossági infrastruktúra megsemmisítését Malinban.

Nem mindenre derül fény

A bucsai mészárlást követő napokban az észt parlament külügyi bizottságának tagja, Eerik Kross tette közzé Twitter-oldalán azoknak a nevét és lakóhelyük térképét, akik abban az orosz egységben harcoltak, akikről észt hackerek villámgyorsan kiderítették, hogy felelősek a gyilkosságokért. Ez a 64. gépesített lövészezred volt, az egység, amelynek tagjai közül kerülhettek ki azok, akik válogatás nélkül lövöldöztek a civilekre a megszállt 35 ezres ukrán kisvárosban. A politikus Twitter-bejegyzése azonban ma már nem elérhető.

A Fókusz című ukrán oldalon azonban még elérhető a térkép, amely bejelöli azokat a városokat, ahonnan a gépesített lövészezred katonái érkeztek. A mellékelt cikkből – amelynek a címe „Honnan származnak az orkok?” (ahogyan az orosz megszállókat hívják az ukránok) – kiderül, hogy az ukrán hírszerzés nyíltan elérhető adatait használták fel. Itt lehet végigböngészni az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vonatkozó bejegyzését honlapjukon.

Bár az orosz kisebbség elleni tömeggyilkosságokról, amire Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatkozott az invázió megindításakor, közel sem volt szó, azonban

Az orosz és az ukrán hadsereg még ma is a szovjet típusú, a mélyállami szervek pedig, mint az orosz FSZB és SZVR vagy az ukrán SZBU, nagyon hasonló módszereket alkalmaznak. Bár a nyugati fegyverek és kiképzés valamilyen szinten előrébb mozdította az ukránokat, ennek hatása, valamint a szovjet harcstíluson való túllendülés sokéves folyamat.

Forrásaink szerint a háború sújtotta területeken mindkét fél követett el atrocitásokat a lakosság ellen. Nem szabad elfelejteni, hogy a keleti területeken a Moszkva-barátok aránya még a totális invázió megindulása után is 20 és 30 százalék körül mozoghat.

Az oroszok által elkövetett tömeggyilkosságokról csak azért tudunk bizonyossággal, mert az észak-ukrajnai területekről való visszavonulásuk után fogalmazhatunk úgy, hogy az ő szempontjukból nem túl körültekintően egyértelmű bizonyítékokat hagytak maguk után, például Kijev környékén.

(Borítókép: John Moore / Getty Images)