Már csak Magyarországon múlhat a finnek NATO-csatlakozása

Az újraválasztásáért kampányoló török elnök, aki tavaly óta akadályozza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, szerda reggel utalt arra, hogy pozitívan reagál a NATO-csatlakozással kapcsolatban Helsinkinek tett „ígéretére”.

„Tiszteletben tartjuk az általunk tett ígéretet” – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan.

Pénteken találkozunk az elnökkel, és megtesszük, amire az ígéretünk kötelez

– tette hozzá.

A Svédországgal 2022 májusában közösen beadott finn NATO-felvételi kérelmet a török parlamentnek kell ratifikálnia. A ratifikálás időpontja egyelőre nem ismert, nem tudni, hogy a május 14-ére kitűzött törökországi választások előtt vagy után kerül rá sor.

Svédország esetében bonyolultabb a helyzet, Törökország ugyanis egyebek mellett Svédországban élő kurd „terroristák” támogatásával vádolja Stockholmot. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kedden ismerte el, hogy az elmúlt hetekben nőtt az eshetősége annak, hogy Finnországot előbb veszik fel a NATO-ba.

A két, korábban semleges észak-európai ország az Ukrajna elleni, 2022. február 24-én kezdődött orosz invázió után döntött arról, hogy csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez.

Magyarország szerepe

A két észak-európai ország tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz az ukrajnai háború kirobbanása után. A bővítéshez szükséges, hogy az összes tagállam ratifikálja a csatlakozást. Törökország a kezdetektől ellenezte a bővítést arra hivatkozva, hogy Svédország – Ankara megítélése szerint – kurd terroristáknak ad menedéket.

Februárban a svéd rendőrség be is tiltott egy, a muzulmánok szent könyve, a Korán elégetését tervező tüntetést, miután egy ilyen eset januárban heves török reagálást váltott ki, hogy ezzel is bizonyítsák a török vádak ellenkezőjét.

Február 28-án Sanna Marin megjegyezte, hogy még a magyar parlamentnek is ratifikálnia kell a NATO-bővítést, amelyet a magyar kormány – a finn miniszterelnök szavai szerint – támogatásáról biztosított, és nem támasztott feltételeket a jóváhagyásához. Jens Stoltenberg Magyarországgal kapcsolatban úgy fogalmazott,

azt reméli, Budapesten gyorsan zöld jelzést kaphat az ügy.

De nem így lett. Március 7-én a Hende Csaba vezette magyar küldöttség Helsinkiben és Stockholmban tárgyalt Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról. A két északi ország tavaly nyújtotta be felvételi kérelmét a transzatlanti katonai szövetségbe, miután az orosz erők besöpörtek Ukrajnába. A kérelmeket az összes NATO-tagországnak el kell fogadnia,  Magyarország és Törökország jóváhagyása azonban még várat magára.

Ez egy ígéretes kezdet, azt azonban nem tudom megmondani, mikor és milyen döntés fog születni. Általában öt-hat hétig tart, amíg egy javaslat végigmegy a parlamenti döntéshozatali mechanizmuson. Ez nem szabály, ez egy megszokott eljárás 

– mondta el Hende Csaba.

Ezt követően a honvédelmi miniszter kétoldalú egyeztetéseket folytatott Pal Jonson svéd és Antti Kaikkonen finn védelmi miniszterrel.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: mindkét tárgyaláson a NATO-csatlakozás ratifikációja került előtérbe, amellyel kapcsolatban biztosította partnereit arról, hogy a magyar kormány a kezdetektől fogva támogatja országaik csatlakozását, azonban az elmúlt években sajnálatosan igaztalan, hamis vádak érték Magyarországot a két ország politikusaitól.

Magyarországnak több tisztelet jár, ezért azt szeretnénk, hogy ha a ratifikáció folyamata lezárul, akkor a jövőben partnerként és egymásban bízó szövetségesként tudjunk politikai párbeszédet folytatni

– szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Mit nyerhet a NATO a svédekkel és a finnekkel?

A két északi ország csatlakozása nemcsak biztonságpolitikai kihívásokat, hanem előnyöket is hordoz: egyrészt így a sarkvidéki országokat tömörítő Északi-sarkvidéki Tanács nyolc tagállamából mindössze egy kivétellel mindegyik NATO-tagállam lesz – az egyetlen kivétel Oroszország –, miközben a térség geopolitikai szerepe évek óta egyre fontosabb.

Wagner Péter, a Külügy és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint a Balti-tenger biztosításában a két ország haditengerészete és légiereje is segíthet, ahol a dán és a lengyel jelenlétet egészíthetik ki, ugyanakkor szerinte a finnek és a svédek szerepei az északi sark tekintetében erősen korlátozottak, mivel egyik országnak sem erre van optimalizálva a flottája.

Abban több szakértő is egyetért, hogy Oroszország – ami régóta fenyegetésként tekint a NATO-ra – az ukrajnai háború elindítása kapcsán stratégiai hibát követett el, hogy nem számolt a finnek és a svédek lehetséges NATO-csatlakozásával.