Orbán Viktor fontos dolgot kért a török elnöktől

Erdogan elnök köszönetet mondott Magyarországnak a törökországi földrengés után mutatott szolidaritásért, a sok segítségért, külön kiemelve a magyar kutató-mentő csapatok hősies helytállását.

Elhangzott, hogy Magyarország közvetlenül, Törökország pedig a tengeren keresztül szomszédja a háború sújtotta Ukrajnának, így mindkét ország érdekelt a mielőbbi igazságos békében, amelyet diplomáciai eszközökkel kell elérni. A háborúba sodródást, a háború eszkalációját mindenképpen el kell kerülni – szögezték le a felek.

Orbán Viktor beszédet mondott az ankarai csúcson

Orbán Viktor Ankarában, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján mondott beszédében kijelentette, hogy Európa fő kérdése ma a háború, ami nehéz helyzet elé állítja Magyarországot, ugyanis a háború hatásai súlyosak és közvetlenek.

A magyar kormányfő beszédében hangsúlyozta:  Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, ezért azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet, és legyenek béketárgyalások.

A miniszterelnök ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy amit most látnak Európában, az több mint háború, mert valójában „egész Európa hatalmi viszonyainak újraszerkesztése történik”, és ez kihat majd a türk világra is.

Emellett közölte azt is: Magyarország támogatja, hogy gazdasági, kereskedelmi és energetikai összeköttetései a türk államokkal új dimenzióba lépjenek. Hangsúlyozta: „Szeretnénk részt venni minél hamarabb a türk befektetési alapban is, a szükséges pénzügyi eszközeink rendelkezésre állnak”. A kormányfő kifejezte Magyarország részvétét a Törökországot érő drámai földrengés  miatt, és nagyrabecsüléséről biztosította azokat, akik bátor munkával mentették az embereket.

Törökország és Magyarország döntése még várat magára

Finnország és Svédország tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz az ukrajnai háború kirobbanása után. A bővítéshez szükséges, hogy az összes tagállam ratifikálja a csatlakozást. Törökország a kezdetektől ellenezte a bővítést arra hivatkozva, hogy Svédország – Ankara megítélése szerint – kurd terroristáknak ad menedéket. Eddig már valamennyi NATO-tag ratifikálta a két északi ország csatlakozási kérelmét,Magyarország és Törökország jóváhagyása azonban még várat magára.  

Miklóssy Katalin, a Helsinki Egyetem Aleksanteri Intézetének magyar kutatója szerint Magyarország az unió által befagyasztott pénzek miatt késlelteti Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációját. Szerinte a Magyarországra nehezedő nemzetközi nyomás most kivételesen nagy, és ha Törökország előbb ratifikálja Finnország NATO-tagságát, mint Magyarország, akkor ez csak fokozódni fog.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök bilaterális tárgyalásuk előtt Ankarában 2023. március 16-án. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)