Török elnök: Ankara hozzájárul Finnország felvételéhez a NATO-ba
További Külföld cikkek
- Amerikai kém rejtőzött az ukránok között, több mint két és fél évig segítette az oroszokat a háborúban
- Már a mélygarázsokat vizsgálják át a mentőcsapatok, miközben Barcelonát is árvíz sújtotta
- Az ország, ahol a volt miniszterelnök házi őrizetből politizál, a korábbi elnököt pedig két hete tartóztatták le
- Feljelentették a szerb elnököt az újvidéki tragédia után, egy miniszter pedig már le is mondott
- A magyarok többsége Donald Trumpra tippel, hogy ő nyeri az amerikai elnökválasztást
Erdogan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően – adta hírül az MTI.
A török államfő reményét fejezte ki, hogy a török parlament még
a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.
Mint fogalmazott: Finnország tagságával a NATO még inkább megerősödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megőrzésében.
Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek – tette hozzá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki, az MTI által idézett nyilatkozatában üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török elnök ankarai bejelentését, miszerint Törökország hozzájárul Finnország csatlakozásához a szövetséghez.
Ez erősíteni fogja mind Finnország, Svédország és a NATO biztonságát is. Remélem, hogy a török parlament a lehető leghamarabb megszavazza a csatlakozási ratifikációt
– jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón valamennyi tagország „történelmi" döntést hozott arról, hogy Finnországot és Svédországot meghívja a szövetségbe, amely a két ország kapcsolatát is megerősítette a NATO-val. Felhívta a figyelmet, hogy a ratifikációs folyamat mihamarabbi lezárása minden tagállam érdeke, akik egyetértenek abban, hogy Finnországnak és Svédországnak a lehető leghamarabb teljes jogú taggá kell válnia. Hozzátette: mindkét ország kétoldalú védelmi biztosítékokat kapott számos NATO-országtól, köztük az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Németországtól és Franciaországtól.
Elképzelhetetlen tehát, hogy a NATO ne reagálna, ha Finnországot vagy Svédországot támadás érné. Számunkra fontos a biztonságuk
– hangsúlyozta Stoltenberg.
A török elnök azonban már korábban is hangsúlyozta, a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követelik. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.
„Svédország továbbra is biztos abban, hogy a NATO tagja lesz, dacára Törökország azon döntésének, hogy egyelőre csak Finnország csatlakozását ratifikálja – jelentette ki pénteken Tobias Billström svéd külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva. Az MTI tudósítása szerint Billström leszögezte: A kérdés, nem az, hogy Svédország NATO-tag lesz-e, hanem az, hogy mikor".
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!