Brüsszeli forrásaink szerint jó, ha év végéig megkapjuk az uniós pénzeket

Az Európai Bizottság mindent elfogadott decemberben, ami a 2021–2027-es időszak uniós büdzséjének előfinanszírozását illeti. Összesen 504 milliárd 495 millió euróról van szó, amiből az Európai Unió közel 349 milliárd eurót vállal.

Az erre az időszakra elfogadott, Magyarországnak szánt uniós támogatás összege közel 21 milliárd euró, azaz majdnem 8226 milliárd forint lenne, ehhez számolódik még az a 3000 milliárd forint, amit az uniós helyreállítási alapból fagyasztottak be. A 2021–2027-es időszakra nyújtandó EU-s források 63 százaléka az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, 23,7 százaléka az Európai Szociális Alapból, 12,1 százaléka a Kohéziós Alapból érkezne, valamint egy kisebb összeg az energiaátállást segítő Just Transition Fundból.

Az Európai Bizottság 2022. szeptember 18-i dátummal ellátott dokumentumában tizenhét magyar korrekciós intézkedést sorolt fel:

• Az uniós források végrehajtásával kapcsolatos jogsértések és szabálytalanságok megelőzésének, feltárásának és kijavításának megerősítése az újonnan létrehozott Integritás Hatóság révén.
• A Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása.
• A korrupcióellenes keret erősítése.
• Az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználása átláthatóságának biztosítása.
• A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése.
• Az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében.
• Az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése.
• A nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése.
• Jelentéstételi eszköz kialakítása az egyetlen ajánlattal lezárt közbeszerzési eljárások ellenőrzésére és bejelentésére.
• Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság fokozásáért.
• A közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozása.
• Cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny szintjének fokozása érdekében.
• A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó, a közbeszerzési gyakorlatokról szóló képzés.
• Támogatási rendszer kialakítása a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétele költségeinek megtérítésére.
• Az Arachne alkalmazása.
• Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése.
• Jogszabály elfogadása a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, ma pedig már nem tizenhét, hanem huszonhét korrekciós intézkedésről van szó. Varga Judit az Indexnek adott interjújában azt is elárulta, a teljesítés határideje 2023. március 31. Arról, hogy mi a problémája az Európai Bizottságnak a magyar jogrendszerrel, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Több szinten is vannak problémák

A magyar kormányzat tud már kifizetési igényt benyújtani, ugyanakkor a kifizetések továbbra sem érkeztek meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tagállami végrehajtási rendszer működhet ezeknek a meghitelezésével, viszont a magyar fél nem tud nagy volumenben számlákat benyújtani.

Vannak olyan források, amelyek kapcsán ezt már meg lehet tenni. Ilyen a kis- és középvállalkozások számára releváns GINOP Plusz, illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz. A többi támogatást azonban továbbra is blokkolják, a felfüggesztéseknek pedig brüsszeli információink szerint három szintje van.

Az első szint a horizontális előfeltételeké.

A téma egyébként a helyreállítási alaphoz köthető huszonhét korrekciós intézkedésből négyet ölel fel. Emellett olyan szektorális problémák is ebbe a kategóriába sorolhatók, mint az akadémiai függetlenség, vagy a sok vitát kiváltó gyermekvédelmi törvény.

A második szint, ami a tematikus feljogosító feltételekről szól, nem magyar specifikum, a következő, programszintű projektekkel kapcsolatos problémák viszont már igen. Ezeknek a 45 százalékát jelenleg is megkapja Magyarország, 55 százalékát viszont két évre blokkolja az Európai Bizottság. Ami különösen nagy baj, hogy

Az uniós források felhasználásának lebonyolítása közös munkamegosztáson alapszik. A tagállamok azok, akiknek a felelősségi köre alá tartozik a projektek kivitelezése és a források megfelelő helyre való eljuttatása, míg az ellenőrzés az Európai Bizottság hatásköre.

Ebből vezethető le az is, hogy az uniós források blokkolásának feloldásához vezető folyamat első része a tagállami önértékelés, amire, ha minden igaz, március 31-ig sor kerül. Fontos, hogy ez a határidő nem kötelező, ha viszont később történik meg mindez, akkor értelemszerűen a kifizetések is később fognak majd megérkezni.

Ezt követően azonban legalább három hónapot kell várni addig, amíg a Biztosok Kollégiuma elkezdi az egyeztetéseket, majd még akár több hónapos folyamat is vezethet a forrásokkal kapcsolatos döntésekhez, és csak ezután indulhatnak meg az utalások. Ez brüsszeli forrásaink szerint azt jelenti, hogy

Navracsics Tibor nyári alkut remél, a területfejlesztési miniszter az Indexnek korábban azt nyilatkozta: „Úgy látom, reális cél, hogy a 2021–2027-es uniós forrásoknál (MMF) és a helyreállítási alap (RRF) pénzeinél is zöld legyen a lámpa még a nyáron. Köztudott, hogy Brüsszelben augusztusban a fű se nő, reményeim szerint még az uniós intézményrendszer nagy nyári leállása előtt, tehát júliusig sikerül egyezségre jutni.”

A felsőoktatás kapta a legnagyobb ütést

Ahol igazán hatnak a szankciók, az a felsőoktatás, azon belül is az Erasmus és a Horizont Európa kutatási és innovációs program. Érdemes kiemelni, hogy az Erasmus-programok finanszírozása az uniós büdzséből történhet a 2023/24-es tanév során is, azonban a 2024/25-ösre jelen állás szerint nincsenek források, ami a csereprogramokat koordináló Tempus Közalapítvány számára már most is aggályokat okoz.

Az Erasmus kapcsán a szankció úgy lép életbe, hogy a 2022. december 15. után kötött partnermegállapodásokat már nem ismerik el, és így azokat a csereprogramokat már nem lehet uniós forrásból finanszírozni. Akikkel viszont már ezelőtt is megvoltak a szerződések, azokkal még a jövő tanévben is le lehet bonyolítani az Erasmus-féléveket.

A Horizont Európa Program azonban sokkal jobban érintett, hiszen ezeknek a finanszírozása projektalapú, így

Ez óriási érvágás a magyar felsőoktatás versenyképessége szempontjából, és az oktatók, valamint a diákok külföldi orientációját is felerősítheti.

Brüsszeli forrásunk szerint azonban mindezt igazságügyi és akadémiai reformokkal orvosolni lehetne. Ennek fényében megjegyezte, nagyon meglepődött azon, hogy Magyarországon még nem szólalt fel az ügyben egyetlen rektor sem.

(Borítókép:  MTI / EPA / Olivier Hoslet)