Aleksandar Vucsics: Kompromisszumos megoldásra fogok törekedni
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Múlt héten a Euronews Global Conversation című műsorának vendége volt Aleksandar Vucsics, Szerbia elnöke, aki újabb tárgyalások előtt áll Koszovó elnökével. A műsorvezető arról kérdezte Vucsicsot, hogy mit szeretne elérni a tárgyalások során.
A szerb elnök így fogalmazott:
A végső cél az, hogy az albánok és szerbek – Koszovóban és a régióban máshol is – sokkal jobban éljenek együtt, és tiszteljék egymást.
Elmondása szerint most kompromisszumos megoldásra fog törekedni Koszovó szuverenitásának ügyében.
Vádak Szerbia ellen
Mikor arról kérdezték, hogy képes lenne-e világos határvonalat húzni az autonómia és az önrendelkezés fogalma között, Vucsics kérdéssel felelt:
Miért hagyták jóvá vagy fogadták el egyes emberek (koszovóiak) és nemzetek önrendelkezési jogát? És miért nem adták meg néhány másiknak? Mi ebben következetesek fogunk maradni.
A szerb elnök arról is beszélt, hogy ezernyi hamis vádat hallott Szerbia ellen: hogy tönkreteszi a regionális békét, a stabilitást, és megtámadja Boszniát, Pristinát, befolyásolja ezt és ezt. „És megtörtént? Nem, nem történt meg.”
A műsorvezető megemlítette, hogy Putyin korábban párhuzamba állította Ukrajna és a Krím esetét a koszovói kérdéssel. Erre Vucsics így reagált:
Mi támogatjuk az ENSZ Alapokmányát, és ezért a Krím és Ukrajna minden más része Ukrajnához tartozik. Ez volt a mi válaszunk. Csak hogy tisztességesek legyünk a nézőkkel.
Kiemelte azt is, hogy Szerbiának nagyon jó kapcsolata van a NATO-val, és ki is tartanak emellett.
Az Index beszámolt róla, hogy múlt héten az észak-macedóniai Ohridban tárgyalt egymással az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök a két ország kapcsolatának rendezése érdekében. Ekkor született megegyezés a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításainak módjairól, ami jelentős előrelépésnek bizonyult a felek közti konfliktus lazításában.