Megbukott az orosz határozattervezet az Északi Áramlatnál történt robbanás kivizsgálásáról

Az előterjesztést egyedül Oroszország, Kína és Brazília támogatta, míg a testület 12 másik tagja tartózkodott. Egy határozat elfogadásához azonban legalább kilenc tag támogatására, illetve arra van szükség, hogy a vétóhatalmak – Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Államok, vagy Nagy-Britannia – egyike se blokkolja azt.

Tárgyilagos és átlátható nemzetközi vizsgálat nélkül nem fog kiderülni az igazság a történtekről

– jelentette ki Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a szavazást megelőzően.

Szabotázs a gázvezeték ellen

Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázsakcióban megrongálódott az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezeték, amely Oroszországból szállított földgázt Európába a Balti-tengeren keresztül.

Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot indított, de egyelőre nem sikerült tisztázni, ki állhatott a robbantások mögött. A három ország az ENSZ BT-nek címzett levélben ugyanakkor közölte, hogy a károk „szabotázs okozta erőteljes robbanások” következtében keletkeztek.

Az ENSZ BT szavazáson tartózkodó tagjai azzal érveltek, hogy előbb a nemzeti vizsgálatokat folytassák le, mielőtt fontolóra vennék a világszervezet bevonását.

Oroszország mindemellett sérelmezte, hogy nem kap tájékoztatást a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatokról, s azt javasolta, hogy nemzetközi szakértői csoport alakuljon a történtek felderítésére. Moszkvának nincs módja saját vizsgálati eljárást indítani, mert szakértőit nem engedik az általa terrorcselekménynek minősített incidens helyszínére.

„Az Egyesült Államoknak nem volt köze a történtekhez. Pont” – hangoztatta Robert Wood, az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete azzal vádolva Moszkvát, hogy „megpróbálja aláásni a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatokat és elfogult minden olyan eredménnyel szemben, amely nem fedi előre meghatározott, politikai narratíváját”.

Egy amerikai újságíró mást állít

Néhány hét telt el azóta, hogy Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró névtelen hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az amerikai haditengerészet búvárai a Baltops hadgyakorlat leple alatt tavaly júniusban robbanószerkezeteket helyeztek el az Északi Áramlat 2 gázvezeték alatt.

Az újságíró újabb írást jelentetett meg The Cover-up (Az eltussolás címmel), amelyben azt állítja, a Fehér Ház a CIA-vel, az amerikai, valamint a német sajtóval karöltve próbálta meg eltussolni azt a szerinte nyilvánvaló tényt, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetéket. Hersh szerint az ügyben egyetlen dolog miatt nem történt előrelépés: mert Joe Biden elnök tudja a választ.

Amerika szerint ukrán szimpatizánsok voltak

A The New York Times korábban, az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva azt állította, hogy egy Ukrajnával szimpatizáló csoport robbanthatta fel az Északi Áramlat gázvezetéket. Ezzel párhuzamosan a német sajtóban is ehhez hasonló értesülések jelentek meg.

A hírre Kijev és Moszkva is reagált, elutasítva a jelentést. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó úgy fogalmazott, élvezi az efféle „csodálatos összeesküvés-elméleteket”, de az ukrán államnak nincs köze a művelethez, és arról sem tudnak semmit, hogy kik lehettek az elkövetők. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „a hírek manipulálására irányuló összehangolt kísérletként” utasította el a jelentést.