A prostitúció kriminalizálása megosztja a horvátokat
További Külföld cikkek
- Orosz tankerhajó szabotázsa okozhatta a kábelszakadást a Balti-tengeren
- Magyarország kiadta az antifa-támadások másodrendű vádlottját Németországnak
- Mennyi ereje és ideje maradt Iránnak, hogy újjáépítse ripityára vert szövetségeseit?
- Euronews: Azerbajdzsán szerint az oroszok lőhették le a lezuhant gépet
- A magyar kormány milliókkal támogatja a szír keresztényeket
A közrendről szóló törvény módosításával csak a hatályos bírságok összege változik nem kis mértékben, a szabálysértések és kihágások tartalma nem – írta a horvát napilap, a Jutarnji.
Sokkal többet kell majd fizetni, ha valakit prostitúción kapnak rajta, vagy a közrendet és köznyugalmat megzavaró jelképeket helyez ki, csavarog, illetve ha 16 éven aluliakat alkohollal szolgál ki. Ezeknek a kihágásoknak a büntetési tétele eddig 20 és 170 euró, napi árfolyamon 7700 és 65 ezer forint között mozgott. A jelenlegi büntetéseknek nincs visszatartó erejük, és nem igazodnak más jellegű szabálysértések, köztük a közlekedési kihágások büntetéseihez – érvel a horvát belügyminisztérium, de azt egyelőre nem árulta el, hogy milyen összegű bírságok várhatók.
A gyorshajtás maximális büntetési tétele például Horvátországban 2650 euró, több mint egymillió forint, a háromszázezer forintos maximális magyar büntetés több mint háromszorosa.
A horvát belügy arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénzbírságok aránytalanok a szabadságvesztés tartamával. Az érvényes szabályozással összhangban a közterületen különösen szemtelen és szeméremsértő viselkedés 20–170 eurós pénzbírsággal, ugyanakkor legfeljebb 30 napos szabadságvesztéssel is sújtható.
Nagy az eltérés az előírt pénzbüntetés és a börtönbüntetés mértéke között – indokolta az esedékes változásokat a tárca, amely arra is emlékeztetett, hogy a börtönbüntetés önmagában egy súlyosabb szankció, ezért a súlyosabb vétségek visszafogására szánják. A pénzbírságoknak igazodniuk kell a szabadságvesztés tartamához – érvelt a belügyminisztérium, amely nyilvános vitára bocsátotta a tervezetet.
A prostitúció kriminalizálása
A módosításokkal egyelőre csak a hatályos rendelkezésekben szereplő bírságok összege változik a törvényben, a szabálysértések tartalma nem. Az év vége előtt nem készül el egy teljesen megújult törvény, amelynek kidolgozására egyébként a minap jelöltek ki egy tárcaközi munkacsoportot. A szabályozás korszerűbb lesz, és az európai gyakorlathoz igazodik – ígérték az illetékesek.
A prostitúció dekriminalizálása helyett azonban – amit a civil szervezetek, az emberi jogi kormányhivatalok, sőt a rendőrök és a gyakorló bírók is szorgalmaznak – a belügyminisztérium maguk az utcalányok még szigorúbb büntetését fogja javasolni.
Horvátország továbbra is a volt Jugoszláviától átvett, a tartalmilag 1977 óta változatlan törvényt alkalmazza, amely tavaly őszig német márkában szabta ki a bírságokat. A törvényen eddig azért nem változtattak, mert a többi között az üzletszerű kéjelgést is szabályozza. A téma kényes a politikusok számára. Horvátország az utolsó olyan ország az EU-ban, amely bünteti a két felnőtt közötti, pénzért folytatott szexuális kapcsolatot. Kizárólag azt, aki a szexuális szolgáltatásokat értékesíti, vagyis az örömlányt, ügyfele azonban a hatályos szabályozás szerint nem részese a bűncselekménynek.
A pénzbírság 20-tól 100 euróig, 7700-tól 39 000 forintig terjedhet, vagy akár 30 napig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Jóllehet, a törvény a közrend és a köznyugalom elleni vétségként definiálja a cselekményt, a magánlakásban folytatott prostitúció is büntethető.
Több mint egy évtizede egy naprakészebb törvénnyel is próbálkoztak, amely az utcalányt és ügyfelét egyaránt büntette volna. Drasztikus pénzbírságot javasoltak, amely a kihágás súlyához képest akár az akkori átlagfizetéssel lett volna egyenlő, sőt meg is haladta volna. Drákói szigorral büntették volna azt is, aki ruha nélkül mutatkozik nyilvános helyen.
A törvény soha nem jutott el a parlamenti szavazásig, sőt Milanovic miniszterelnök nyilvánosan ellenezte.
Tiltott jelképek
Érzékeny téma lesz a tiltott jelképek és üdvözlések szankcionálása, amit a hatályos törvény homályos rendelkezései alapján büntetnek 20–150 eurós pénzbírsággal vagy legfeljebb 30 napig tartó elzárással abban az esetben, ha a „dalok, zeneszámok vagy szövegek előadása” alkalmas a közrend és a köznyugalom megzavarására.
A rendelkezés alapján tavaly több előadót is pénzbírsággal sújtottak, amiért egy usztasa dalt a Za dom spremni!, A hazáért készen állunk! felkiáltással kezdtek. Ugyanakkor az eredeti előadót, a népszerű Marko Perković Thompsont ugyanazért sosem ítélték el. A jogalkotók most azzal az elvárással szembesülnek, hogy a büntetési tételeket ilyen esetekben szigorítsák, netán a Btk.-ba emeljék át.
(Borítókép: Robert Nickelsberg / Getty Images)