Az orosz–kínai szövetséget Putyin új stratégiája pecsételheti meg

A dokumentum a doktrína első frissítése 2016 óta, és a „nemzetközi ügyek radikális változásait” tükrözi – mondta Vlagyimir Putyin elnök a Biztonsági Tanács legutóbbi ülésén.

Az Egyesült Államok mint fő ellenség

Szergej Lavrov külügyminiszter az új stratégiát ismertetve kijelentette, hogy Oroszország „egzisztenciális fenyegetéssel” néz szembe a barátságtalan országok részéről. Az új doktrína az Egyesült Államokat írja le az Oroszországot fenyegető biztonsági fenyegetések fő forrásaként, és utal a forradalmi változások korszakára egy „igazságosabb többpólusú világ” felé – a megfogalmazás célja Kína növekvő hatalmának tükrözése Hszi Csin-ping elnök vezetése alatt – írja a Financial Times cikke.

Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping nem sokkal az előtt állapodott meg a határok nélküli partnerségről, hogy az orosz elnök tavaly elrendelte Ukrajna teljes körű invázióját. A Moszkva szomszédja elleni agressziós háború ellenére a politikai dokumentum 

Azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy ukrajnai „különleges katonai hadműveletét” ürügyül használja egy „hibrid háború” kirobbantására, amelynek célja Oroszország meggyengítése és szétszakítása.

Nő a feszültség Oroszország és az Egyesült Államok között

A Moszkva és az Egyesült Államok közötti feszültség az utóbbi hetekben tovább élesedett, miután Vlagyimir Putyin elrendelte az orosz nukleáris fegyverek Belaruszba telepítését. A héten pedig az orosz biztonsági ügynökök kémkedés vádjával őrizetbe vették Evan Gerskovics amerikai riportert Moszkvában.

Míg Oroszország új külpolitikai stratégiája elismeri az Egyesült Államok befolyásos fejlesztési központként betöltött szerepét, Washingtont a kollektív Nyugat oroszellenes politikájának szervezőjeként és végrehajtójaként jeleníti meg.

Erősödő orosz–kínai szövetség

A koncepció Kínát és Indiát barátságos, szuverén globális hatalmi központoknak tekinti, amelyek osztják Oroszország nézetét a jövő világrendjéről. Iránt, Törökországot, Szaúd-Arábiát és Egyiptomot is fontos szövetségesnek tekintik.

Ahogyan Sztálin, Putyin is hatalmi övezetekre osztva látja a világot, és ezekben az övezetekben a nagyhatalmak versenyeznek, hogy több szövetségest szerezzenek

– mondta Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért vezető munkatársa. Amellett érvel, hogy Putyin „barátságának” gondolata ugyanabban a keretben létezik:

minél több szövetségese van, annál nagyobb a hatalma.

A kínai–orosz kapcsolatok szorosabbra fűzése ellenére Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szkeptikusan nyilatkozott az ukrajnai háborúra vonatkozó, Peking által javasolt állítólagos béketervvel kapcsolatban. Peszkov szerint a kínai terv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Kijev által képviselt álláspont miatt „elérhetetlenek”.

Az új doktrína szerint Oroszországnak „egyedülálló küldetése” a globális erőegyensúly fenntartása és a többpólusú nemzetközi rendszer megteremtése. A dokumentum emellett Oroszországot nemcsak államként, hanem „civilizációként” is említi.

Kolesznyikov szerint Oroszország különleges útjának koncepciója sokkal konkrétabb, mint a korábbi frissítésekben. „A koncepció tükrözi az állam filozófiáját, amely elérte az elszigetelődés és az imperializmus csúcsszintjét” – tette hozzá.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó:  Sputnik / Gavriil Grigorov / Pool / REUTERS)