„Történelmi hiba lenne, és mélyreható következményekkel járna, ha Kína katonailag támogatná Oroszországot”

Stoltenberg a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró brüsszeli sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet: „Kína nem hajlandó elítélni Oroszország agresszióját, visszhangozza az orosz propagandát, és támogatja az orosz gazdaságot, miközben együttesen fokozzák katonai tevékenységüket a csendes-óceáni térségben”.

Kína és Oroszország egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Alig néhány héttel az ukrajnai invázió előtt aláírtak egy partnerségi megállapodást, amelyben egyértelműen kijelentik, hogy az orosz–kínai partnerségnek nincsenek határai

– mutatott rá.

Véleménye szerint ez szükségessé teszi a szövetség számára, hogy újragondolja a Kínával kapcsolatos politikáját, ami magában foglalja a független partnerekkel, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal, Dél-Koreával folyó együttműködést.

A főtitkár kitért Oroszország bejelentésére is arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Fehéroroszországban.

A főtitkár a kétnapos tanácskozást összegezve elmondta: a NATO-tagországok új kötelezettségvállalásokat tettek az ukrán erők folyamatos katonai támogatására vonatkozóan, és megállapodtak abban, hogy egy többéves stratégiai segítségnyújtási programot dolgoznak ki Ukrajna számára. Mint mondta, azt, hogy mikor ér véget a háború, még nem lehet tudni, de fel kell arra készülni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne tudja még jobban aláásni az európai biztonságot.

Ezért lehetővé kell tennünk Ukrajna számára, hogy megvédje magát a jövőbeni agresszióval szemben, ami segíteni fogja az országot az euroatlanti integráció felé vezető úton is

– hangsúlyozta. Majd figyelmeztetett: „Ha Putyin elnök győz Ukrajnában, az veszélyes üzenetet küld a világ tekintélyelvű vezetőinek arról, hogy céljaikat nyers erővel is elérhetik”.

Szijjártó Péter másként látja

Magyarország semmiképpen sem szeretné, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokká váljon, rivalizálás helyett kölcsönösen előnyös együttműködésre van szükség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a NATO külügyminiszteri szintű ülésén Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ülést követő sajtótájékoztatón a Kínáról szóló napirendi pont kapcsán ismertette a magyar álláspontot, miszerint a kapcsolatot nem szabad katonai természetűként leírni. „Sőt, minél kevésbé katonai kapcsolatként írjuk le ezt az együttműködést, annál jobb” – közölte.

Mi nem akarjuk, hogy a NATO Kína-ellenes blokká váljon. Mi nem látjuk a rivalizálásnak értelmét, nem látjuk ennek a logikáját, és nem látjuk, hogy ebből mi jó sülhetne ki

– hangsúlyozta, majd hozzátette: „Semmi olyan versenybe nem neveztünk be, és nem is akarunk benevezni, amely egy ilyen, rendszerek közötti versenyt hozna létre Kína és Európa vagy Kína és Magyarország között”.

A miniszter úgy vélekedett, hogy az ukrajnai háború egyik legsúlyosabb következménye, hogy a világ újra elindult a blokkosodás irányába, ami Közép-Európa számára különösen rossz hír, hiszen a térség mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán – közölte az MTI.

Mi a blokkosodás helyett a konnektivitásban, az összeköttetések létrehozásában és fenntartásában hiszünk

– összegzett, mondván, inkább még szorosabbra kellene fűzni az együttműködést Kínával.

Végül kitért Kína ukrajnai béketervére, amely szerinte megfelelő kiindulási pont lehetne a nemzetközi tárgyalásokhoz.

Mi azt szeretnénk, ha minél előbb megindulnának a béketárgyalások, minél előbb tűzszünet lenne, mert minél előbb van tűzszünet, minél előbb indulnak béketárgyalások, annál több emberéletet tudunk megmenteni Ukrajnában

– fogalmazott.

Folyamatosan számot adunk az orosz – ukrán háború legfrissebb történéseiről a percről percre tudósításunkban, amitezen a linkenérhet el.