A magyarok „terjeszkedésétől” tartanak az ukránok Kárpátalján

Csonkapapin a helyi magyar lakosok elárulták, hogy 800 lakosa volt a falunak, de a háború kezdete óta a kétharmaduk eltűnt. A lakosok szerint akinek volt pénze rá, az elment a faluból, és a többiek is csak azért nem mennek el, mert nem engedhetik meg maguknak.

Ha elköltözöm Magyarországra, miből élek ott? Nyugdíjat nem kapok, ott nincs házunk. Mennyiben tudnak a magyar emberek segíteni nekünk? Ők sem túl gazdagok

– fogalmazott egy, a településen élő kisboltos.

Egy magyar nő mindeközben azt mondta a Pravdának, hogy ő direkt csak a magyar sajtót olvassa, mert szerinte az ukrán tömegmédiában hazudnak. Erre a riporter megkérdezte, hogy pontosan miről is hazudnak, mire azt mondta: 

A magyaroknak jól megy. Az emberek mindig is békésen éltek itt. Miért döntenének úgy, hogy fegyvereket küldenek, ha ez az egyetlen sarok egész Ukrajnában, ahol csend van?

– tette fel a kérdést a nő, arra utalva, hogy az ukrán kormányzat számos alkalommal kritizálta Magyarországot amiatt, hogy nem vesz részt a fegyverszállításban.

Rejtett terjeszkedés?

Az Ukrajinszka Pravda azt írta: a szívósság, amellyel a magyar kormány a kárpátaljai magyarok jogaiért harcol, emlékeztet a Kremlnek az ukrajnai „orosz ajkú lakosság” védelmére irányuló, régóta tartó törekvéseire. Az egyetlen – ámbár alapvető – különbség csak az, hogy Budapest nem indított háborút.

2023 elején lépett életbe a törvény, amely biztosítja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára a magán- és közéletben, szóbeli és írásbeli formában. Ez azt jelenti, hogy az iskolákban is lehetnek magyar osztályok. Ukrajnában 37 olyan iskola működik jelenleg, ahol nincs egyetlen olyan osztály sem, ahol csak ukránul tanítanának. 

Vitalij Antipov, a beregszászi városi tanács képviselője szerint a magyar sajtó anyagai nemcsak az Oroszországi Föderáció európai narratíváit közvetítik újra, hanem ürügyet szolgáltatnak Magyarország számára is ahhoz, hogy blokkolja az ukrán kezdeményezéseket az EU-ban és a NATO-ban. 

A képviselő kitért a nagy botrányt kavart tervezetükre is, amely az utóbbi hetekben jelent meg a sajtóban. „Javasoltuk, hogy évente 30 ezer hrivnyát fizessenek a községi intézmények 1–4. osztályos gyermekei szüleinek. Azzal a feltétellel, hogy a gyerekeket államnyelvű osztályokba küldik – magyarázta az elképzelést, majd azt is hozzátette: szerinte azért lenne szükség erre, mert máskülönben a nem ukránul tanuló fiatalokat elveszti Ukrajna, és mert a magyar állam is folytat ehhez hasonló programokat Kárpátalján.

Személyes véleményem, hogy a magyar állam rejtett terjeszkedést folytat a nyelvtanulás monopóliumán keresztül. Hangsúlyozom, külföldi alapok működnek itt. Azok a szülők, akik magyarórára küldik gyermekeiket, évente körülbelül 10 ezer hrivnyát kapnak

– fogalmazott a képviselő, hozzátéve: azok a tanárok is támogatást kapnak az alapoktól, akik a községi intézményekben magyar nyelvet tanítanak.

Vitalij Antipov azt is elmondta: zavarja, hogy sok végzős szerez „ukrán pecséttel és címerrel ellátott” valamilyen fokú végzettséget, miközben nem beszéli az ukrán nyelvet. Szerinte ezzel egy másik ország számára taníttatják ki az embereket. „Nem tudom, hol van még ilyen gyakorlat a világon, hogy valaki olyan ország diplomáját kapja, amelynek a nyelvét nem ismeri” – tette hozzá.

Tiszteljük egymást. De nem kell totális magyar régiót csinálni belőlünk. Ha Beregszászban többségben vannak a magyarok, az nem jelenti azt, hogy egy másik állam zászlaját kell kitűznünk

– mondta ugyanezzel kapcsolatban a Pravdának az egyik helyi ortodox pap.

A beregszászi polgármester szerint az ukránok hibáztak 

2022 őszén egy bronzturult távolítottak el a munkácsi várról, amely Magyarországon hatalmas felháborodást keltett. Beregszász polgármestere, Babják Zoltán szerint ez nagy hiba volt. Úgy véli, egy háborúban a szimbólumok vagy a nemzeti kisebbségek körüli felhajtások nem segítik a felet a győzelemhez.

Babják durvának, „diszkriminatív elemekkel tarkítottnak” nevezi az ukrán nyelv tanulásának ösztönzésére irányuló programot is, amelyet a beregszászi képviselők egy része javasolt. Erre a riporter visszakérdezett, hogy a magyar osztályok tandíjának külföldi pénzből történő kifizetése is diszkrimináció-e. Erre azonban a polgármester azt a választ adta, hogy ő csak egy menedzser, nem politikus, és mindenféle segélynek örül, amit külföldről kapnak. Azonban azt elismerte, hogy az ukrán nyelv megismerése igenis fontos.

A beregszászi magyarok nem turisták. Ők itt születtek. Egyáltalán nem Ukrajna-ellenesek. És ugyanazt akarják, amit minden ukrán: az anyanyelvüket használni az életben

– fogalmazott Babják Zoltán, hozzátéve: a gyerekek attól nem fogják jobban megismerni az ukrán nyelvet, ha a szüleiket pénzzel ösztönzik arra, hogy egy bizonyos osztályba járassák őket. „Ez nem az európai út. Az európai út a modern módszer és az oktatási rendszer fejlesztése állami szinten” – fűzte még hozzá a város vezetője. 

(Borítókép: Marjai János / MTI)