Húsvét után kerülhet a vádlottak padjára a német kancellár

Az ellenzéki német jobbközép parlamenti vizsgálatot indít Olaf Scholz kancellár állítólagos kapcsolatai miatt egy hatalmas adócsalási botrányt illetően. Mathias Middelberg, a Kereszténydemokraták (CDU) frakcióvezető-helyettese szerint a meghallgatás a húsvét utáni héten lehet.

Az ügy – amely több mint öt évre nyúlik vissza, amikor még Scholz volt Hamburg polgármestere – a szélesebb körű, úgynevezett „Cum Ex”-üggyel függ össze, amelynek keretében

mivel egyes bankok, cégek vagy magánszemélyek adó-visszatérítést kértek a hatóságoktól olyan állítólagos költségek miatt, amelyek soha nem merültek fel.

A hamburgi regionális parlament azt tervezi, hogy idén tavasszal – immár harmadik alkalommal – beidézi Scholzot a botrányt vizsgáló vizsgálóbizottsághoz. A pénzügyi hatóság végül hagyta lejárni a fizetési felszólítás elévülési idejét – és évekkel később, miután Scholz és a bankár találkozóinak részletei kiderültek, a kritikusok elkezdték megkérdőjelezni, vajon a szociáldemokrata vezető beavatkozott-e a bank javára.

Bajok vannak Scholz memóriájával

A kancellár viszont tagadja, hogy bármiféle befolyást gyakorolt volna, de azt mondja, nem emlékszik a Warburg Bank részvényeseivel, Christian Oleariusszal és Max Warburggal 2016-ban és 2017-ben folytatott megbeszélései és találkozói részleteire. Akkor arról volt szó, hogy kell-e 47 millió eurós adótartozást fizetnie a banknak – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Ez a védekezés most megkérdőjeleződik, mivel részletek derültek ki a Bundestag-bizottság korábbi bizalmas meghallgatásáról Scholzcal 2020 júliusában, ahol úgy tűnt, hogy könnyen emlékszik a bankárral folytatott találkozói részleteire. Kritikusai azzal érvelnek, hogy

A botrány már a szociáldemokrata politikus 2021-es választási kampánya körül fölvetődött, de végül csekély hatása volt, mivel Scholz esetleges érintettsége továbbra is tisztázatlan maradt. Most azonban újra előtérbe került az ügy, miután olyan új részletek derültek ki, amelyek megkérdőjelezték korábbi védekezését.

A 2021-es parlamenti választások előtti vita egy pontján egy ideig Scholzot vették össztűz alá a jelöltek. Ekkor a jelenlegi külügyminiszter, Annalena Baerbock lépett elő, hogy Scholzon számonkérje, hogy a szövetségi pénzügyminisztériumban és az igazságügyi minisztériumban a pénzügyi tranzakciók kivizsgálásának központi hivatala (Zentralstelle für Finanztransaktionsuntersuchungen, FIU) rajtaütést tartott, amiért az ügyészség úgy vélte, hogy a pénzügyminisztérium egyik egysége figyelmen kívül hagyta a bankok jelzéseit, amikor potenciális pénzmosásról számoltak be.

A kereszténydemokraták visszatérnének a hatalomba

A botrány legnagyobb győztese a CDU/CSU lehet, amely politikai tömb a legújabb közvélemény-kutatások szerint átvette a vezetést. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a párt vezetését a legutóbbi választási vereség után Friedrich Merz vette át Armin Laschettől.

amelyekkel az ukrajnai háború hatásait próbálták kezelni, és erre tett rá egy lapáttal a most kirobbanó, Olaf Scholzcal kapcsolatos botrány.

Érdekesség, hogy a Zöldek támogatottsága szinte ugyanazon a szinten maradt, mint ami a 2021-es választási eredményük volt, arányaiban pedig a Szabad Demokrata Párt (FDP) veszítette a legtöbb szavazatot. Fontos még kiemelni a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) erősödését, az ő támogatottságuk lassan történelmi magasságokba ér.

Elemzők szerint ha beigazolódnak a Scholzcal szembeni vádak, az olyan koalíciós válságot is előidézhet, hogy előrehozott választásokat kelljen tartani, amiket a közelmúltbeli közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU magabiztosan nyerne meg.

Vélhetően az SPD koalíciós partnerei megpróbálnának elhatárolódni a szociáldemokratáktól, és létrejöhetne a kereszténydemokrata–zöld–szabad demokrata, úgynevezett Jamaica-koalíció. Hozzá kell tenni, a CDU/CSU-nak sem lenne sokkal több választása, hiszen az AfD-t nem vállalná föl senki sem kormánykoalíciós partnerként.