Tajvani külügyminiszter: Kína háborút akar indítani ellenünk

Mint korábban írtuk, Tajvan megkongatta a vészharangot, mivel úgy vélik, hogy egy esetleges hiba „irányíthatatlan háborút” robbanthat ki. Joseph Wu tajvani külügyminiszter akkor arra figyelmeztetett, hogy a kínai légierő repülői, valamint az ország hajói egyre közelebb merészkednek Tajvanhoz.

A külügyminiszter most újabb nyilatkozatot adott, és már nem csak arról beszélt, hogy véletlen törhet ki háború a térségben.

Nézzék meg a hadgyakorlatokat és a retorikájukat! Olyan, mintha arra készülnének, hogy háborút indítsanak Tajvan ellen

– fogalmazott Joseph Wu a CNN-nek, majd azt is hozzátette, Tajvan elítéli, hogy Kína katonailag fenyegetni próbálja a szigetországot.

A miniszter ugyanakkor azt is hozzáfűzte, bízik abban, hogy erre a háborúra mégsem kerül sor. 

A kínai vezetők kétszer is meggondolják, mielőtt úgy döntenek, hogy erőt alkalmaznak Tajvan ellen. A dátum nekünk nem számítana, mindegy, hogy 2025-ben vagy 2027-ben támadnának, Tajvannak nagyon fel kellene készülnie a háborúra

– mondta, utalva mindezzel arra is, hogy az amerikai hírszerzés szerint Hszi Csin-ping kínai elnök utasította hadseregét, hogy 2027-re készüljön fel a háborúra. 

Kína nem tűri az Egyesült Államok támogatását

Tajvan aggodalma azután fordult komolyra, miután a kínai hadsereg precíziós csapásokat szimulált Tajvan ellen. A tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy vasárnap 70 kínai repülőgépet, köztük Szu–30-as vadászgépeket és H–6-os vadászbombázókat, valamint 11 hajót észleltek a sziget körül.

A kínai hadsereg korábban háromnapos hadgyakorlatba is kezdett a Tajvani-szorosban, válaszul arra, hogy a tajvani elnök, Caj Jing-ven találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval az Egyesült Államokban. 

Kína a 23 millió lakosú Tajvant az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta nem sikerült újraegyesíteni területe többi részével. Az Egyesült Államok 1979-ben elismerte a Kínai Népköztársaságot, és ezáltal elvileg nem lehet hivatalos kapcsolata a Kínai Köztársasággal (Tajvannal).

Wu az amerikai látogatásról elmondta:

Kína nem írhatja elő, hogy Tajvan kivel és hogyan barátkozzon. És Kína nem mondhatja meg azt sem, hogy barátaink hogyan támogatnak minket

– közölte a külügyminiszter.

Peking azonban nem így gondolja, ugyanis tavaly augusztusban hasonló nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Tajvan környékén, miután Nancy Pelosi akkori amerikai házelnök meglátogatta a szigetet.

Macron: Európának ki kell ebből maradnia

A kínai hadgyakorlatok egybeestek Emmanuel Macron francia elnök kínai látogatásával, akit Hszi Csin-ping Pekingben fogadott április 9-én. A találkozót követően Macron megkérdőjelezte, hogy Franciaországnak – és Európának – be kellene-e avatkoznia a tajvani válságba.

A paradoxon az lenne, hogy a pániktól elborulva azt hisszük, hogy mi csak Amerika követői vagyunk. Az európaiaknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy érdekünkben áll-e felgyorsítani egy tajvani válságot. Nem. A legrosszabb az lenne, ha azt gondolnánk, hogy nekünk, európaiaknak követőkké kell válnunk ebben a témában

– mondta az interjúban Macron, aki már hónapokkal ezelőtt is figyelmeztetett arra, hogy Európának nem szabad függő viszonyba kerülnie az Egyesült Államokkal szemben.

A tajvani külügyminiszter erről is nyilatkozott a CNN-nek:

A francia kormánnyal konzultálva azóta is próbáljuk kitalálni, hogy mit jelentett pontosan a francia elnök kijelentése

– mondta Wu, aki megjegyezte: a francia kormány támogatásáról biztosította Tajvant.

Mivel az Egyesült Államok és Kína között Tajvan miatt egyre nagyobb a feszültség, Joe Biden elnök kijelentette:

Ugyanakkor a kormányzat tisztviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy Amerika továbbra is kiálljon Kína egysége mellett.

Az Egyesült Államok a Tajvani Kapcsolatokról szóló törvény értelmében jogilag köteles Tajvant védelmi fegyverekkel ellátni, a tisztviselők ezért szándékosan fogalmaznak homályosan azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok megvédené-e Tajvant egy kínai támadási kísérlet esetén.

Miközben Wu többször is hangsúlyozta, hogy „Tajvan védelme a mi felelősségünk”, azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok a jelek szerint minden eddiginél elszántabban igyekszik Kína tudtára adni, hogy Tajvan megtámadásáért súlyos árat kéne fizetnie.

Nagyra értékeljük az Egyesült Államok hozzáállását

– jegyezte meg a tajvani külügyminiszter.