Kína berágott a dél-koreai államfőre

Elfogadhatatlannak nevezte a kínai külügyminiszter-helyettes a dél-koreai elnök a héten Tajvanról tett kijelentéseit – jelentette a kínai külügyi tárca, amely hozzátette, hogy Szun Vej-tung Dél-Korea pekingi nagykövetének is jelezte kifogásait.

Jun Szogjol dél-koreai államfő a héten a Reuters hírügynökségnek adott interjút, melyben azt mondta, a feszültség azért nőtt a Tajvani-szoros térségében, mert erővel próbálják megváltoztatni a térség status quóját.

Tajvan ügye nem kizárólag Kínára és Tajvanra tartozik, hanem – Észak-Koreához hasonlóan – globális kérdés

– mutatott rá.

Szun Vej-tung kínai külügyminiszter-helyettes ezzel szemben úgy vélte,

„Mind Észak- és Dél-Korea szuverén állam, az ENSZ tagjai. Közismert tény, hogy a Koreai-félsziget és Tajvan ügye jellegében és földrajzi elhelyezkedésében is eltér, össze sem hasonlítható a kettő” – jelentette ki Szun Vej-tung.

A miniszterhelyettes egyúttal azt is az elnök szemére vetette, hogy az interjúban nem említette meg az egy Kína elvét.

Kína a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és vezetése korábban aláhúzta: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

Jun Szogjol szavait a kínai külügyi tárca korábban is bírálta, erre válaszul Dél-Korea behívatta Kína szöuli nagykövetét.

Feszült a helyzet

Április elején a kínai hadsereg háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, miután a tajvani elnök, Caj Jing-ven találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval az Egyesült Államokban.

A kínai hadsereg szóvivője egy közleményben azt írta, katonai manővereik komoly figyelmeztetésként szolgálnak a Tajvan függetlenségére törekvő szeparatista erőknek, a velük összejátszó külső erőknek és provokatív tevékenységüknek.

Nem sokkal később egy amerikai hadihajó haladt át a Tajvani-szoroson, hogy arra hívja fel a figyelmet, az Egyesült Államok kiáll a nyitott és szabad indiai- és csendes-óceáni térség mellett.

Pénteken a kínai külügyminiszter azt üzente Tajvannak, hogy a Tajvani-szoros mindkét oldala Kínához tartozik, és Kínának joga van megvédenie szuverenitását.