Magyarországgal szembeni szigorításokat követelnek az EP frakciói

Terry Reintke és Philippe Lamberts, A Zöldek/EFA képviselőcsoport társelnökei, Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának elnöke, Iratxe Garcia Pérez, az S&D képviselőcsoport elnöke, Stéphane Séjourné, a Renew Europe képviselőcsoport elnöke, illetve Manon Aubry és Martin Schirdewan, a Baloldal képviselőcsoport társelnökei szerint a közoktatásban foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénytervezet és a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény aktualizálása hozzájárulnának a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia további romlásához Magyarországon.

A levél szerint különösen aggasztónak tartják a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénytervezetet és egyes kapcsolódó törvények módosítását (úgynevezett státusztörvény), amely drasztikusan korlátozná a tanárok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságukat, rendkívül nagy mértékben csökkentené szakmai autonómiájukat és drasztikusan csorbítaná munkavállalói jogaikat, beleértve a sztrájkjogot is.

A törvény jelenlegi formájában nemcsak 100 ezer tanárt, de 1,3 millió gyermek minőségi oktatáshoz való hozzáférését is súlyosan érintené. A levél szerint a panasztörvényként elhíresült jogszabály hatálybalépése komoly veszélyt jelentene az LMBTQ-emberek jogaira és a véleménynyilvánítás szabadságára.

A frakcióvezetők továbbá úgy látják, ha az Országgyűlés ebben a formában fogadná el a törvényeket, akkor Magyarország az uniós intézményekkel szemben vállalt kötelezettségeit szegné meg. A levélben arra is kitérnek, hogy a kormány az aláírók szerint sérti a „jogalkotás minőségének javítása” keretében vállalt kötelezettségeit, ugyanis a 97 oldalas státusztörvény tervezetének nyilvános vitájára mindössze hat napot szánt. Leszögezik, hogy a „tanári hivatás vonzerejének javítására” tett magyar vállalás már nem teljesíthető. Véleményük szerint ez egyértelműen lehetetlenné teszi a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében benyújtott első kifizetési kérelem pozitív értékelését.

A bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletben a tudományos szabadsággal kapcsolatos engedélyezési feltételek nem teljesültek. Véleményük szerint az új kezdeményezések az akadémiai szabadság egyértelmű romlását jelentik, és azokat is a felhatalmazó feltételek hatálya alá kell sorolni. Végezetül arra kérik az Európai Bizottság elnökét, hogy a lehető leghamarabb használja fel az összes rendelkezésére álló eszközt annak ellenőrzésére, hogy a közérdekű bejelentőkről szóló uniós irányelv magyarországi átültetése megfelel-e az EU Alapjogi Chartájában foglaltaknak.

Amint arról már beszámoltunk, Novák Katalin köztársasági elnök pénteken levelet írt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amiben kifejtette, milyen okokból nem ért egyet a Varga Judit és Semjén Zsolt által jegyzett jogszabálytervezettel.

 A bosszútörvény ellen jelenleg is tüntetnek a tanárok és a diákok is, az esemény legfontosabb pillanatait ebben a cikkünkben követjük.