A szankciók sem késztették az orosz oligarchákat arra, hogy rábírják Putyint a háború leállítására

Az FBI és a spanyol Guardia Civil ügynökei tavaly áprilisban, egy felhős reggelen együtt lepték el a Palma de Mallorca kikötőjében horgonyzó Tangót. Az alumíniumiparban jeleskedő oligarcha, Viktor Vekszelberg tulajdonában lévő, a január végén Törökországból érkezett jacht két hónapja vesztegelt a kikötőben.

„Azt fogjuk kérni, hogy a bűncselekményekből származó hajót kobozzák el” – jelentette be órákkal a rendőrségi razzia után Merrick Garland amerikai főügyész. A 90 millió dolláros, csaknem 31 milliárd forintos jachtot az amerikai igazságügyi minisztérium kérésére lakat alá helyezték. A lefoglalási parancs szerint Vekszelberg fedőcégekkel rejtette el a Tango tulajdonjogát, amerikai bankok közvetítésével finanszírozta a karbantartást, hogy megkerülje az ellene már 2018-ban életbe léptetett szankciókat.

Vízválasztó pillanat volt: az első alkalom, hogy a nyugati hatóságok közvetlenül zárolták egy orosz oligarcha vagyonát. „Történelmi eseménynek” nevezte az esetet Viktor Winkler, szankciós jogász, a német Commerzbank globális szankciós normákért felelős korábbi vezetője.

Az ukrajnai születésű, orosz–ciprusi–izraeli állampolgárságú Vekszelberg szabadidejében a Fabergé-tojásokért rajongó műgyűjtő, ami csak azért érdekes, mert egy ilyen, több millió dollár értékű ékszertojást foglaltak le oligarcha-kollégája Szulejman Kerimov jachtján, a Fidzsi-szigeteken – persze a 300 millió dolláros hajóval együtt.

A jachtok és repülőgépek feltartóztatása, a villák lelakatolása meghiúsítja, hogy a büntetőintézkedésekkel sújtott oligarchák igénybe vehessék vagy értékesíthessék tulajdonukat. Ugyanakkor a karbantartásért és fenntartásért sem kell fizetniük.

A jegelt vagyon 2023 áprilisáig a Forbes összesítése szerint:

• 124 ingatlan, 5 milliárd dollár összértékben;
• 15 jacht, 2,9 milliárd dollár összértékben, illetve
• 11 repülőgép, 1,1 milliárd dollár összértékben.

A becslések szerint a szankcionált 150 ingatlan és eszköz összértéke 9 milliárd dollár. Az összeg eltörpül a 46 szankcionált orosz és orosz származású milliárdos együttes 310 milliárd dolláros vagyonához képest.

Nem használható, nem értékesíthető

A 9 milliárdos tétel jobbára jegelt eszköz: a villa vagy a jacht a tulajdonos birtokában marad, csak éppen nem fér hozzá. Az elkobzott vagyontárgyak értéke ennél kisebb. Azokat viszont a hatóságok tulajdonba vehetik, majd elárverezhetik. Ezek közé tartozik Vekszelberg Tango és Kerimov Amadea nevű jachtja – a Fabergé-tojással együtt. Az Egyesült Államok további, összesen kilenc New York-i, floridai és washingtoni házat foglalt le. Ezek szintén Vekszelberg, illetve Oleg Deripaszka tulajdonát képezték. Összértéküket 635 millió dollárra becsülik – de ez csepp a tengerben vagyonukhoz képest.

A szankciók ugyan nemigen éreztették hatásukat a dúsgazdagok pénztárcáján, hatásuk mégsem elvetendő. Nettó vagyonuk becslésekor a szankciókkal sújtott javak már nem szerepelnek az összesítésben.

Annak a valószínűsége, hogy a Nyugat valaha is feloldja a szankciókat, nagyon-nagyon kicsi

– hangoztatja a szankciós jogász. Viktor Winkler arra is felhívta a figyelmet: önmagában a tulajdon elértéktelenedik, mert a zárolt vagyontárgyat senki sem használhatja.

Talán ez volt a magyarázata, miért lopták ki Horvátországból Aliser Uszmanov feleségének meseszép luxushajóját.

A nyugati szankciók legjelentősebb célpontjai éppen az oligarchák palotaszerű szuperjachtjai voltak. Lefoglalásuk azonban nem olcsó mulatság. A legtöbbet a háború kitörése utáni hetekben a földközi-tengeri és karibi kikötőkben zároltak. Azóta lassú pusztulásra ítéltek, miközben több tíz millió dolláros számlákat halmoznak fel, amelyeket a szankciókat elrendelő kormányoknak kell kifizetniük.

„Nem használhatók sem közlekedési eszközként, sem rekreációs felületként. A tulajdonosok nem értékesíthetik. Egyszerűen fizikailag romlandó vagyontárgyak” – érzékeltette az állapotokat Benjamin Maltby, egy londoni székhelyű ügyvédi iroda szuperjachtokra szakosodott partnere.

Nem érték el a kitűzött célt

A jegelt bankszámlák és vállalati részesedések értéke nagyságrendekkel nagyobb. Több mint 58 milliárd dollárnyi pénzügyi eszközt zároltak a szankciókkal sújtott oroszok, és nem csak milliárdosok számláin – összegezte a múlt hónapban az Egyesült Államok vezette, a szankciókkal foglalkozó munkacsoport, amelynek az EU, az Egyesült Királyság és Japán is tagja.

A „jogtalanul szerzett jövedelmüket” sújtó szankciók ellenére az orosz oligarchák még mindig nagyon-nagyon gazdagok.

A szankciókra válaszul az orosz milliárdosok ügyvédek seregét alkalmazták. Húsz büntetett oligarcha az Európai Bírósághoz fordult a szankciók eltörlése érdekében. Oleg Deripaszka tavaly júniusban az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán nyújtott be keresetet a 2018-ban elrendelt szankciók kapcsán, míg Alekszandr Abramov acélmágnás Ausztráliát perelte hasonló okokból.

Ha nyernek, akkor sem oldják fel a szankciókat – legalábbis Európában nem. A múltban Brüsszel ugyanazokat a büntetőintézkedéseket rendelte el újra, csak más indoklással – mondta a szakjogász, aki szerint az EU ezt minden további nélkül megteheti.

Az viszont egyértelmű, hogy a nyugati szankciók nem érték el a kitűzött céljukat: nem okoztak akkora pénzügyi fájdalmat az oligarcháknak, hogy rávegyék Putyint a háború leállítására.

(Borítókép:  Az Alisher Uszmanov tulajdonában lévő Dilbar (elöl) és Andrej Melnyicsenko orosz milliárdos Sailing Yacht A nevű luxusjachtja (hátul) az olaszországi Porto Cervóban 2019. augusztus 13-án. Fotó:  Emanuele Perrone / Getty Images)