A volt szovjet tagállamok közvetítésével jut el a tiltott áru Oroszországba

Az új ellátási láncok közvetítésével alkoholt, luxustermékeket és más, tiltólistán szereplő nyugati termékeket szállítanak Oroszországba. Ezzel gyakorlatilag aláássák az agresszor megbüntetésére irányuló erőfeszítéseket. Ezt mindenáron meg kell akadályozni – hangoztatta a litván külügyminiszter.

„Az uniós szankciók megkerülése nemcsak rövidlátó döntés, hanem sérti az unió alapelveit is” – nyilatkozta Gabrielius Landsbergis a Politicónak arra reagálva, hogy a Kaukázus és Közép-Ázsia néhány országa a közvetítői kereskedelem csomópontjaként virágzik.

A szomszédos Grúziából Oroszországba irányuló export csaknem 22 százalékkal nőtt azóta, hogy az agresszor megtámadta Ukrajnát, ami miatt szankciókkal sújtották. Ugyanebben az időszakban a Grúziából Oroszországba exportált szesz mennyisége 120 százalékkal emelkedett a kereskedelmi trendeket megfigyelő Trade Data Monitor adatai alapján.

Az egekbe szökött ugyanebben az időszakban Kazahsztán exportja Oroszország felé. A növekedés dollárban kifejezve egy év alatt 57 százalékos volt.

Az Oroszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoló Örményország GDP-je tavaly váratlanul 11 százalékkal emelkedett, miközben az Oroszországba irányuló export az ötszörösére, az Oroszországból érkező import pedig hétszeresére nőtt az előző évhez képest a Világbank adatai szerint. Az ország szinte példátlan módon költségvetési többletet jegyzett, valutája, az örmény dram pedig a világ egyik legjobban teljesítő pénzneme.

A kóla Grúziából érkezik a moszkvai vendéglőkbe

Új kereskedelmi útvonalak alakulnak ki, ami abból is látszik, hogy „harmadik országokban megnőtt a Nyugatról érkező import és az Oroszországba irányuló export” – hívta fel a figyelmet egy német biztonságpolitikai intézet vezető munkatársa.

Janis Kluge szerint az úgynevezett párhuzamos exportcikkek jobbára olyan termékek, amelyeket a szankciók miatt Oroszországban közvetlenül nem értékesítenek, viszont az Oroszországgal közvetlen szomszédságban álló országokba irányuló szállításuk ugrásszerűen megnőtt.

Ez egy több milliárd dolláros új üzletág

– illusztrálta a helyzetet Kluge.

Egy moszkvai bár pultjai változatlanul roskadoznak a nyugati alkoholmárkák palackjainak súlya alatt. „A sör közvetlenül érkezik, a tömény italokat Kazahsztánból, a Coca-Colát Grúziából szállítják” – ismerte el a tulajdonos.

Maga a Coca-Cola nem engedélyezi a közvetlen exportot Oroszországba – erősítette meg a cég szóvivője. Ugyanakkor az engedély nélküli export meghiúsítását célzó intézkedéseiket az eurázsiai gazdasági tömörülés szabadkereskedelmet hirdető elvei korlátozzák. Az Eurázsiai Gazdasági Unió tagja Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Örményország, Grúzia azonban nem.

Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok korlátozta a kiváló minőségű alkoholok exportját, ezzel párhuzamosan pedig akadályozta, hogy a nyugati cégek utalást kaphassanak orosz bankoktól. Az intézkedések nyomán számos nagy italgyártó önként kivonult Oroszországból.

Az orosz üzletemberek kazah, kirgiz és üzbég partnerekkel keresik a kapcsolatot, és őket kérik meg arra, rendeljenek olyan termékeket, amelyeket már nem könnyű Oroszországba behozni. A partnerek országai közül egyik sem tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak – emlékeztetett a Carnegie agytröszt Eurázsia Központjának munkatársa. Következésképpen a kereskedelem felpezsdült Közép-Ázsiában. „Sok vállalkozás igyekszik betölteni a piaci rést, a fogyasztási cikkek iránti orosz keresletet” – magyarázta Temur Umarov.

Sokan aggasztónak tartják, hogy a közvetítők révén érzékenyebb termékek, például mikrochipek is eljuthatnak az orosz fegyveripar támogatására.

Szankciófelügyelet

A párhuzamos kereskedelem jogilag általában tisztázatlan szürkezónának tekinthető, az uniós szankciók szellemével azonban kétségtelenül ellentétes.

„Az uniós tagállamoknak egyértelmű üzenetet kell küldeniük a harmadik országoknak és az európai vállalatoknak egyaránt” – sürget a litván külügyminiszter saját országának példája alapján.

Litvániában a szankciókat kijátszó vállalatokra hatalmas nyomás nehezedik, mert a társadalom egyértelmű döntést hozott: az értékek számítanak, és nem cserélhetők el az agresszorral való üzletelésre

– hangoztatta Landsbergis.

Vilnius egy olyan, főállású uniós biztos kinevezését sürgeti, aki felügyeli az Oroszország és partnerei elleni szankciók kidolgozását és végrehajtását. Az Európai Unió szankcióügyi megbízottja jelenleg David O’Sullivan, az Egyesült Államok volt uniós nagykövete, programja azonban egyelőre nem határozottan definiált. Ugyanakkor az amerikai pénzintézetek és vállalatok bevonása nélkül szinte lehetetlen megállítani a pénz áramlását Oroszországból kifelé, az árucikkekét pedig befelé.

(Borítókép: A Moszkvai Four Seasons hotel bárja 2015. február 10-én. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)