„Jóléti és demokratikus” állammá válhat Üzbegisztán a referendumra bocsátott új alkotmány szerint

A most népszavazásra bocsátott dokumentum lényegében új alkotmányt adhat Üzbegisztánnak. Habár legutóbb 2002-ben is volt alkotmánymódosítás, az leginkább csak az elnöki funkciókat érintette. Az országban ma is a függetlenség elnyerése utáni évben, 1992-ben elfogadott, a szovjet rendszer hatását hordozó alaptörvény van érvényben.

Ezt a megfogalmazást az üzbég kormányzati médiumok is kiemelik, ami ugyanakkor kétélű kommunikáció. Egyrészt mindenképpen pozitív, hogy Üzbegisztán az elmúlt években a demokratikus nyitás felé tart, és valóban fontos eredményeket ért el ezen a téren. Ám ezzel a kijelentéssel a hatóságok is elismerik, hogy korábban a jogállamiság és a demokrácia terén voltak komoly hiányosságok. Egészen 2016-ig a közép-ázsiai ország befelé zárkózó, autokratikus úton járt, ahol a szovjet korszakban hatalomra került politikai elitek megőrizték a hatalmukat a Szovjetunió összeomlása és az ország függetlensége után is.

Mindez egy csapásra megváltozott Islom Karimov üzbég vezető 2016-ban bekövetkezett halálával. Utódja, Savkat Mirzijojev váratlanul a nyitás és a lassú demokratizáció politikáját választotta. Az új elnök amnesztiát hirdetett a politikai foglyoknak, és megreformálta a korábbi hírhedt üzbég nemzetbiztonsági szolgálatot. 2017-ben elindult a valutapiaci liberalizáció, drasztikusan csökkentek a vámtarifák, egyszerűsödött az áruk mozgása.

Konvertibilis lett az üzbég nemzeti valuta, elindult az állami vállalatok privatizációja. 2019-ben pedig radikális adóreform került bevezetésre, amely másfél-kétszeresével csökkentette az adóterheket. A vízumkorlátozásokat feloldották, a turizmus korábban nem látott mértékben növekedett, amit csak a Covid–19-járvány állított meg. Az internet a lakosság legszélesebb rétégei számára is elérhetővé vált, és lényegében a sajtószabadság terén is nagy előrelépés történt.

Jóléti és szekuláris állam

A nagyszabású alkotmányos reformok 2021 óta vannak előkészület alatt, és azóta Taskent egy széles körű társadalmi kampányt épített az április 30-ai referendum köré. Ennek keretében például a helyi üzbég sztárok és előadóművészek telt házas koncerteken hirdették az alkotmányreform fontosságát: „Új Üzbegisztán létrehozása” a tét, állította a média. 

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a Savkat Mirzijojev által 2016 után elindított reformok most fognak lecsapódni az üzbég alkotmányban is. A korábbi alkotmányt 65 százalékban átírják, tehát alapvetően egy teljesen megújult alaptörvényről beszélhetünk. 

A döntéshozók szerint Üzbegisztán jóléti állammá válhat, amit jól mutat, hogy az állam a háromszorosára növeli a szociális vállalásait és egyben a kiadásait. Rögzítik a minimumbér mértékét és a minimális egészségügyi ellátást, ahogy a legszegényebbeknek nyújtott állami támogatásokat is. Ez a szabályozás eddig hiányzott az üzbég rendszerből.

Politikai trükk

Üzbegisztán a térség többi államához hasonlóan egy úgy nevezett „szuperelnöki” hatalommal rendelkezik, vagyis a hatalmi jogosítványok túlnyomó része a regnáló elnök kezében összpontosul. Ezen némileg változtat az új alkotmány, aminek következtében a parlamentnek valamivel nagyobb szerep jut. A legtöbb betölthető felső vezetői tisztség mandátumát pedig legfeljebb két ciklushoz kötik, úgymint a házelnök, a főügyész, a központi választási bizottság vezetője és mások.

Az alkotmány átírása ugyanakkor lehetőséget is biztosít a jelenleg a második ciklusánál járó Savkat Mirzijojevnek, hogy még akár 2040-ig hatalomban maradhasson, miközben a jelenlegi szabályok szerint 2026-ben véget érne az elnöksége. Ez a képlet nem ismeretlen a térségben: hasonló módon járt el a hatalom Kazahsztánban és Oroszországban is. A trükk a következő: ha alapjaiban megváltozik az alkotmány, akkor minden állampolgárnak azonos esélyeket kell biztosítani az új szabályok szerinti részvételre többek között az elnökválasztásnál is. Vagyis ami az alkotmánymódosítás előtt volt, nem számít, a ciklusok számítása újraindul.

Fejlődő magyar–üzbég kapcsolatok

A 35 milliós lakossággal rendelkező, nyersanyagokban igen gazdag Üzbegisztán egyre növekvő szerepet tölt be a közép-ázsiai régióban, és középtávon akár regionális hatalommá is válhat. Emiatt kifejezetten fontos lehet Magyarország számára a jó partneri kapcsolatok kialakítása és a jó piaci pozíciók elérése a közép-ázsiai országban. Az új üzbég elnök reformjai miatt 2021-ben több mint hét százalékkal emelkedett a GDP, tavaly pedig még az orosz–ukrán háború és a nehéz világgazdasági helyzet ellenére is 5,7 százalékkal nőtt az üzbég gazdaság. 

Savkat Mirzijojev elnök fél évvel ezelőtt, 2022 októberében járt Magyarországon, és találkozott Orbán Viktorral, viszonozva a magyar kormányfő egy évvel korábbi látogatását. Az elnöki vizitet követően, 2023 elején Üzbegisztán megnyitotta az első nagykövetségét Magyarországon.

Az elmúlt négy évben a kétoldalú magyar–üzbég kereskedelmi forgalom a háromszorosára nőtt, és 2020-ban meghaladta a százmillió dolláros értékhatárt. Magyarország elsősorban gyógyszerkészítményeket, valamint gépészeti berendezéseket és állattenyésztési termékeket exportál a közép-ázsiai országba. Mirzijojev látogatásának volt egy kézzelfogható eredménye: nukleáris partnerségi megállapodás született Magyarország és Üzbegisztán között.

A három pillérből álló tervezet a technológia, az oktatás és az energetika területeit érinti, de a legfontosabb része talán az urán exportja. Taskent a világ tizenkettedik legnagyobb uránkitermelője, és az üzbég urán magyarországi importjával jelentősen csökkenthetjük a függésünket az orosz nukleáris energiától.

(Borítókép:  Mehmet Kaman / Anadolu Agency / Getty Images)