Egy vagyont költött a láncdohányos zsarnok nyomorgó országa a cigibehozatalra

A British American Tobacco, a BAT peren kívüli egyezség alapján több mint 635 millió dolláros, napi árfolyamon 215 milliárd forintos büntetést utal át az államkincstárnak – közölte az amerikai igazságügyi minisztérium. A szankciók megsértése mellett a BAT szingapúri leányvállalata bűnösnek vallotta magát banki csalás elkövetésére irányuló összeesküvésben is.

Ez minden idők legnagyobb, az Észak-Korea elleni szankciók megsértése miatt kirótt büntetés – jelentette ki Matthew Olsen főügyészhelyettes.

A vizsgálat során kiderült, hogy a BAT leányvállalatának irányítása alatt működő harmadik fél 2007–2017 között több mint 400 millió dollár értékben adott el dohánytermékeket Észak-Koreának.

A BAT ugyan 2016-ban megszüntette a közvetlen exportot, egy évvel később azonban még mindig teljesítette Észak-Korea szingapúri nagykövetségének elenyészőnek nem mondható megrendeléseit. A British American Tobacco azóta „lépéseket tett üzleti gyakorlatának és etikájának javítása érdekében” – tudatta a cég árnyaltan, hogy leállt a tiltott kereskedelemmel.

„Mélységesen sajnáljuk a történelmi üzleti tevékenységekből eredő, e megegyezésekhez vezető helytelen magatartást, és elismerjük, hogy nem tartottuk tiszteletben a tőlünk jogosan elvárt legmagasabb szintű normákat” – idézte a The Guardian Jack Bowles, a vállalat vezérigazgatója személyes közleményét.

Három személyt köröznek

Észak-Korea csaknem két évtizede szigorú amerikai és nemzetközi szankciók hatálya alatt áll atomfegyverprogramja miatt. Ennek ellenére – a szankciókat megkerülve – változatlan intenzitással folytatta a nukleáris fegyverek fejlesztését, gyártását és tesztelését.

A szankciók semmilyen kereskedelmet nem engedélyeznek az országgal. A tiltás dacára Phenjan nyersanyagot, dohánylevelet is vásárolt az észak-koreai állami tulajdonú cigarettagyártók számára. Dokumentumok hamisításával még az amerikai bankokat is átverték, és legkevesebb 310 tranzakciót bonyolítottak le.

A British American Tobaccóval kötött vádalku mellett az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt egy 39 éves és egy 60 éves észak-koreai bankár, továbbá egy 41 éves kínai közvetítő ellen. A gyanú szerint egy „éveken át tartó, az Észak-Koreába irányuló dohányeladás megkönnyítését célzó rendszert” hoztak létre.

A három vádlottat nem sikerült elcsípni. A külügyminisztérium jutalmat ajánlott fel az elfogásukhoz vezető információkért.

Az éhező ország dohányimportra szórja a pénzét

Az észak-koreai önkényuralkodó, Kim Dzsongun köztudottan láncdohányos. Az állami médiában gyakran látható cigarettával a kezében. Négy éve például rajtakapták, amint a hanoi csúcsra, a Trump elnökkel folytatott tárgyalásokra utazva egy dél-kínai állomáson cigiszünetet elrendelve leállíttatta a szerelvényt. A vonat mellett szívta, húga pedig valahonnan előkerített egy kristály hamutartót.

Nem tudni, vajon szenvedélye közrejátszott-e a Biztonsági Tanács érdemi döntésében. Mindenesetre Oroszország és Kína tavaly májusban megvétózta, hogy az Egyesült Államok – az ENSZ kezdeményezésére – betiltsa a dohányáru exportját Észak-Koreába.

Ennél érdekesebb kérdés azonban, hogy az éhező Észak-Korea évek alatt 400 millió dollárt költött dohányimportra – és persze sokkal többet a rakétakísérletekre. De miből? És hogyan tett szert az értéktelen von helyett kemény valutára?

Egyrészt a külvilágtól elzárt ország északi részén virágzik a feketekereskedelem, másrészt az ENSZ tiltása ellenére a vezetés tavalyelőtt óta szorgalmazza, hogy állampolgárai külföldön vállaljanak munkát – írta a Diplomat. A jövedelmükből valutában törleszthetik az úgynevezett állami illetékeket, az adó fogalma ugyanis ismeretlen az országban.

Az észak-koreaiak valutáért olcsóbban vásárolhatnak az állami boltokban, az utóbbi időben pedig már a népszerű mobilszolgáltatásokért is valutát kérnek.

Nem elvetendő az a becslések szerint másfél milliárd dollár értékű kriptovaluta sem, amit a Chainalysis tavalyi jelentése szerint Észak-Korea 2017 és 2021 között lopott a nemzetközi piacon.

(Borítókép: Kim Dzsongun 2017. január 26-án. Fotó: Str / AFP)