Orosz hadihajók haladhattak el az Északi Áramlat robbanásának helyszínénél

Az Északi Áramlat gázvezetéket még tavalyi szeptemberben érte támadás. A robbantások következtében a gázvezeték – amelyet azért építettek, hogy Oroszországból Európába szállítsa a gázt – jelentős károkat szenvedett. A robbanás oka máig tisztázatlan.

A szabotázs Svédország és Dánia felségvizein történt, és mindkét ország azt állítja, hogy a robbanások szándékosak voltak. Az ügyet Svédország és Dánia mellett Németország hatóságai is vizsgálják. 

Közvetlenül a robbanások után Nyugaton sokan Oroszországra mutogattak, míg Moszkva a nyugati országokat, köztük az Egyesült Királyságot hibáztatta.

Oroszország a felelős?

A Putyin árnyékháborúja című televíziós dokumentumfilm-sorozat legújabb adása és a hozzá tartozó angol nyelvű Cold Front podcast egy lehetséges bizonyítékot mutat be arról, hogy 

– írja a BBC.

Mint megírtuk, a dán DR, a norvég NRK, a svéd SVT és a finn Yle műsorszolgáltatók által készített sorozat korábbi epizódja arról szólt, hogy mintegy ötven álcázott orosz hajót észleltek az Északi-tengeren. A hajók célja az lehetett, hogy feltérképezzék a kommunikációs, illetve energiaipari távvezetékeket, valamint az energiaipari létesítményeket (pl. szélerőműveket) azért, hogy később szabotázst hajthassanak végre ellenük.

Az úgynevezett szellemhajóknak ugyan kikapcsolják az adóvevőiket, azonban a műsorszolgáltatók azt állítják, hogy ennek ellenére a hajók nyomon követhetők. A vízi járművek 2022 júniusa és szeptembere között rádióüzeneteket küldtek az orosz bázisnak, amelyek alapján vissza lehet követni a hajók mozgását az Északi Áramlat robbanásának idején.

Ezeket a mozgásokat egy korábbi brit haditengerészeti hírszerző tiszt vizsgálta meg. Ez a személy – aki neve elhallgatásáét kérte – azt állítja, hogy nyílt forrású információkat és a rádiós kommunikációkat használta a kutatásaihoz.

Eszerint

Az egyik hajó, a Sibiryakov állítólag képes volt a víz alatti megfigyelésre és a terület feltérképezésére, valamint egy kis víz alatti jármű indítására is. A Királyi Haditengerészet egykori hírszerző tisztje szerint a hajó júniusban szokatlan navigációs pályát vett fel a vezeték későbbi felrobbanásának helyszíne körül. 

Egy másik, meg nem nevezett hajó is jelen volt a területen az esetet megelőző héten. Egy harmadik, az SB-123-as haditengerészeti vontatóhajó pedig állítólag csak öt nappal a szeptemberi robbanások előtt érkezett. A rádiókapcsolat arra enged következtetni, hogy a jármű egész este és éjszaka ott maradt, mielőtt visszahajózott volna Oroszország felé.

A műsorszolgáltatók által vizsgált radarképek állítólag alátámasztják a szokatlan útvonalakról szóló állításokat. Más németországi jelentések szerint a hajó szeptember 21-én és 22-én – a robbanás idején – is a térségben járt.

Oroszország tagadja a vádakat

A múlt héten kiderült, hogy a dán hatóságok 26 képet készítettek egy orosz hajóról a tavaly szeptember 22-i robbantások helyszíne közelében, mindössze négy nappal azelőtt, hogy a négy csővezetékből három megrepedt. Oroszország következetesen tagadta, hogy köze lenne a robbantásokhoz.

„Orosz hajók hajóznak a Balti-tengeren, ez normális. Mindenkinek több száz fényképe van orosz hajókról” – reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy sajtótájékoztatón. Hozzátette, Oroszország ragaszkodik a nyilvános nyomozáshoz.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Az Északi Áramlat robbanásának helyszíne 2022. szeptember 27-én. Fotó: Handout / Danish Defence / AFP)