Addig nem lesz béke, amíg Ukrajna el nem éri ezt

A brit hírszerzés hétfőn reggel osztott meg információkat arról, hogy miként áll a helyzet a Krímben. Mint írták, Oroszország már 2022 nyara óta dolgozik a félsziget megerősítésén, 

Kiemelték azt is, hogy a véderőműveket nemcsak a front közelében, hanem az orosz ellenőrzés alatt álló területek mélyén is építik. Mint írták, a front közelében, Medvegyevka falu térségében az oroszok különösen ügyeltek arra, hogy megerősítsék a védelmet.

Mindebből – valamint abból, hogy Oroszország már az Ukrajna-közeli belgorodi és kurszki régiókban is erődítési munkálatokba kezdett – a britek szerint arra lehet következtetni: az oroszok is tartanak attól, hogy a közeljövőben bekövetkező ukrán ellenoffenzíva nagy áttöréseket hozhat. Megjegyezték: elképzelhető emellett az is, hogy a munkálatok egy részét a helyi parancsnokok, tisztviselők rendelték el azért, hogy erősítsék azt a kormányzati narratívát, miszerint Oroszország a NATO és Ukrajna fenyegeti. 

A spanyol polgárháborúhoz lehet hasonló

A brit hírszerzés bejegyzésével egy időben beindultak a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy valóban visszafoglalhatják-e az ukránok a Krímet. Mások mellett a Newsweek is egy hosszú cikket írt erről, ismertetve több szakértő véleményét.

A lap szerint a hozzáértők úgy látták: 

Mark Cancier ezredes, amerikai tengerészgyalogos veterán, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) kutatóközpont munkatársa azt mondta: a Krím visszafoglalása lehetséges, de nem lesz egyszerű feladat, és valószínűleg jóval több időbe kerül majd, mint ahogy azt az ukránok remélik.

A szakértő úgy fogalmazott: arra számít, hogy az ukránok közelgő támadása valószínűleg hosszú ideig eltart majd, és több offenzívát is fognak indítani azért, hogy visszafoglalják a Donbászt, Herszont, Zaporizzsját és Krímet. 

Nem egyetlen offenzíva lesz, amivel az oroszokat kisöprik. Indítanak egy offenzívát, az eltart mondjuk egy hónapig, és akkor tetőzik. Azután látható lesz egy újraszervezési fázis, mielőtt elindíthatnának egy újabb offenzívát, például a nyár kései szakaszában. Ezt a dinamikát lehet majd látni: támadnak, elfoglalnak néhány területet, aztán megállnak, újraszerveződnek, aztán megint támadnak

– mondta, utalva arra is, hogy az ukrán támadó egységeknek is szükségük lesz pihenésre egy-egy előrenyomulás után. Mark Cancier azt is hozzátette: ehhez hasonló dinamizmus volt megfigyelhető a két és fél évig tartó spanyol polgárháborúban is, ahol a győztes félnek egy ilyesféle offenzívasorozattal sikerült eldöntenie a konfliktust. 

Egy másik amerikai veterán, Stephen Twitty altábornagy, az Egyesült Államok európai erőinek egykori parancsnokhelyettese, a Center for European Policy Analysis (CEPA) is hasonló véleményen volt. Megjegyezte, hogy az orosz–ukrán front most nagyjából 800 mérföld (kb. 1300 kilométer) hosszú.

Nem hiszem, hogy az ukránok ennek a 800 mérföldnek az egészén indítanának támadást, a Donbásztól kezdve Herszonon át egészen a Krímig. Ehelyett valószínűbbnek tartom, hogy az ukránok kisebb területeket próbálnak meg elfoglalni, mint tavaly nyáron […] és egy offenzívasorozatot indítanak egy nagy, általános támadó hadművelet helyett

– foglalta össze véleményét. 

A drónoknak fontos szerepük lesz 

Samuel Bendett, a Center for a New American Security kutatóközpont munkatársa úgy látta, hogy az ukránok első támadása valószínűleg a Krím visszafoglalását fogja célozni. 

 Az első hullámban ott lesznek a drónok, és emiatt az oroszok nagyon aggódnak […] egy széles körű csapásra kerülhet sor, és az oroszoknak nincs más választásuk, mint hogy megpróbálják megvédeni magukat ezektől a drónoktól

– mondta, utalva arra is, hogy az ukránok az utóbbi időben elkezdték tesztelgetni az oroszok védelmét a Krímben. 

A Newsweek azt is felidézte, hogy lapuknak Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó is azt mondta, hogy a drónok a háború „szuperfegyverei” közé tartoznak, mivel sokkal olcsóbbak a harckocsiknál, és messziről, közvetlen harci kontaktus nélkül tudnak kritikus csapásokat végrehajtani velük. 

Ostrommal foglalhatják vissza?

A korábban idézett Marc Cancier azt is elmondta: szerinte a Krím visszavétele inkább egy ostromhoz fog hasonlítani, mint egy csatához. Ukrajna megpróbálhatja majd teljesen elvágni a Krímet a tavaly ősszel már megrongált kercsi híd megsemmisítésével, és ha ez sikerült, akkor addig szorongathatják a félszigeten az oroszokat, amíg megadásra nem kényszerülnek. 

„Ez nehéz lesz, de megvalósítható. Most sokkal valószínűbb, mint korábban, hiszen az ukrán hadsereg rengeteg felszereléshez, kiképzéshez, tapasztalathoz jutott hozzá” – mondta. Stephen Twitty is hasonlóan vélekedett, hangsúlyozva, hogy az utánpótláson, logisztikán fog múlni a Krím jövője, ő azonban azt is hozzátette: szerinte a Krímet utolsóként kellene visszafoglalniuk az ukránoknak, és addig a Fekete-tengeren is meg kellene erősödniük.

A Newsweek azt is felidézte, hogy Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó egy április eleji interjúban azt mondta: biztos benne, hogy öt-hat, de maximum hét hónapon belül már a Krímben lesznek az ukrán katonák. Mint fogalmazott: ez egy optimista vélekedésnek tűnhet, de a matematika igazolja, ugyanis Oroszországnak nincs elég erőforrása ahhoz, hogy megtartsa a Krímet. 

Addig nem köthet békét Ukrajna, amíg a Krím nem az övék 

A The New Voice of Ukraine a saját véleménycikkében ennél is tovább ment. Mint írták, a Krímben fog lezajlani ennek a háborúnak az egyik döntő csatája,

A lap szerint, ha megindul a Krím elleni támadás, akkor az oroszok valószínüleg ismét elkezdenek majd fenyegetőzni a nukleáris fegyverek bevetésével. És az is elképzelhető, hogy egyes nyugati államok ennek a zsarolásnak engedni is akarnak majd, tartva egy esetleges eszkalációtól.

A véleménycikk szerzője szerint ez azért lenne helytelen politika, mert ezzel külpolitikai eszközként legitimálják az oroszok nukleáris fenyegetőzését, és lehetővé tehetik, hogy a Krím mellett más megszállt területeknél is eljátsszák ugyanezt. És ha ez megtörténik, akkor más országok is követhetik az oroszokat ebben, ami destabilizálhatja a nemzetközi politikát. Mindemellett katonai és gazdasági okok miatt is elengedhetetlen az ukránok számára a Krím visszavétele (erről itt is írtunk korábban).

„Ha Ukrajna nemzetközi partnerei komolyan gondolják, hogy tartós békét akarnak, akkor először el kell ismerniük a Krím felszabadításának fontosságát, és át kell adniuk Ukrajnának az ehhez szükséges eszközöket. Ez az egyetlen módja annak, hogy Oroszország döntő vereséget szenved, és véget érjen a háború, és annak is, hogy megakadályozzák a továbbiakban a gátlástalan nukleáris zsarolást” – írta a lap, hozzátéve: egy véres krími hadjáratot csak akkor lehet elkerülni, ha Oroszországot rákényszerítik arra, hogy kivonja a csapatait, de ehhez az kell, hogy a többi frontszakaszon sikereket arassanak, és újabb nagy hatótávolságú csapásmérő egységeket kapjanak a Nyugattól.

Ezáltal a meggyengült Oroszországnak nem maradna más választása, mint hogy érdemi tárgyalásokat kezdjen. Most nem így áll a helyzet. Amíg Oroszország el nem ismeri a Krímből és Ukrajna többi részéről való visszavonulás szükségét, addig nincs esély a békére

– írta a lap.

A demokratikus világ jövője múlhat az ukrán ellenoffenzíván? 

A The Atlantic is egy hosszú cikket közölt a Krímről és az ellentámadásról, amelyben azt írták: az ukrán ellentámadásnak nem kevesebb a tétje, mint a demokratikus világ jövője.

A lap munkatársai nemrég Ukrajnában jártak, és Zelenszkij ukrán elnökkel is interjút készítettek. Mint írták, a beszélgetés alatt érezhető volt a feszültség, hogy fordulópont közeleg a háborúban, sőt még Washingtonban is kulcsfontosságú döntésekre lehet számítani.

Zelenszkij azt mondta az újságíróknak, hogy szerinte ez a háború többről szól, mint Ukrajnáról, és az egész civilizáció jövőjét befolyásolhatja, ugyanis meg kell mutatni Oroszországnak és más, potenciális agresszoroknak is, hogy tiszteletben kell tartani egy-egy ország szuverenitását, területi integritását, népét, és az emberek jogait is.

Hozzáfűzte azt is: ha Ukrajna győzelmet arat a nála sokkal autokratikusabb Oroszország felett, akkor mindebből a világ többi demokrata kormányzata és mozgalma is erőt meríthet. Nem mindenkit érdekel a világon az ukrajnai háború, azoknak viszont, akik egy-egy diktátor ellen küzdenek, nagy jelentőségük van – összegezte a lap. 

Végül hozzáfűzték azt is: az ukránok úgy hiszik, hogy 2014-ben nagy hibát követtek el azzal, hogy hagyták Oroszországnak, hogy elvegye a Krímet, mivel Putyin emiatt is gondolhatta úgy, hogy 2022-ben lehet esélye újabb területeket elfoglalni. Most ugyanezt a hibát nem akarják elkövetni. 

Minden centiméterét [visszavesszük] a 603 550 négyzetkilométerünknek

– összegezte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a The Atlantic riportereinek.

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij Herszonban, Ukrajnában 2022. november 14-én. Fotó: Ukrainian Army / Anadolu Agency / Getty Images)