Kegyetlen ellencsapástól tartanak az ukránok a Kreml elleni támadás után

Két drón csapódott be a Kremlnél szerdán. Az egyik el is találta az épületet, még a tető is kigyulladt. A támadásokban senki sem sérült meg.

Az oroszok Ukrajnát okolták az akcióért, Volodimir Zelenszkij elnök viszont tagadta, hogy országa lenne a felelős a támadásért. Csütörtökön már az Egyesült Államokat vádolták az incidensért, az amerikaiak azonban szintén tagadták, hogy bármi közük lenne az esethez.

Az orosz fél „előre eltervezett terrorcselekményként” és az orosz elnök elleni gyilkossági kísérletként kezeli az akciót, továbbá fenntartják a jogot, hogy az általuk vélt helyen és időben válaszoljanak a támadásra. Ennek fejében az oroszok még szerda este támadást indítottak Kijev és Odessza ellen, majd csütörtök este újabb dróncsapás történt Kijevben, amely miatt légiriadót rendeltek el Ukrajnában. A CNN elemzője úgy véli, a dróntámadás komolyabb válaszlépésekre is lehetőséget ad Oroszországnak.

Hogyan történhetett meg a támadás?

Az orosz hatóságok hónapokkal ezelőtt elkezdték a légvédelmi berendezések felszerelését a védelmi minisztérium és a közigazgatási épületekre Moszkvában. Ezáltal a Kreml a világ egyik legjobban őrzött kormányzati komplexuma.

A CNN jogosan teszi fel a kérdést, hogy ha az érintett drónok Ukrajnából érkeztek, hogyan juthattak át a védelmi rendszeren, ráadásul ilyen közel kerülve a Kremlhez?

Komoly lehetőség Oroszországnak

A portál emlékeztet, hogy 1999-ben, alig néhány hónappal azelőtt, hogy Vlagyimir Putyint először megválasztották elnökké, Oroszországot bombázások sújtották, amelyben több mint 300 ember halt meg. Erre hivatkozva Putyin megindította a második csecsen háborút. Mint írták, azóta sem tisztázták, ki állt valójában a bombázások mögött. A lap szerint a szerdai dróntámadás is hasonló helyzet lehet.

A dróntámadásokban senki sem halt meg, és habár a Kreml biztonsági rendszere a világ szemében most gyengének tűnik, az incidens lehetőséget ad a Kremlnek arra, hogy az oroszokat Putyin támogatására buzdítsa.

Az ukránok szerint a drón a mérete alapján túl kicsinek tűnik ahhoz, hogy Ukrajnából elérhetett volna Moszkváig.

Azok, akik úgy vélik, hogy nem Ukrajna áll az akció mögött, két másik lehetőséget vázoltak:

• a Putyin és a háború ellen tiltakozó orosz ellenállók hajthatták végre az akciót, vagy pedig
• a cselekmény egy hamis zászlós akció, és az orosz kormányzat állhat mögötte, a célja pedig az volt, hogy legitimálja a Kreml valamilyen politikai lépését (példának okáért egy újabb sorozási hullám elindítását).

Később Anton Herascsenko azt írta, egyes információk szerint orosz partizánok indították el a drónt a Moszkvai régióból.

Ilja Ponamarev volt orosz politikus szintén azt mondta, hogy orosz partizáncsoport támadhatott. Hozzátette, állítását nem tudja bizonyítani, ugyanis az általa említett csoport nem vállalta nyilvánosan a felelősséget.

Zelenszkij megöletése is felvetődött

Oroszország korábbi elnöke, Dmitrij Medvegyev most Putyin Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, aki a támadás után egyenesen Zelenszkij megölését indítványozta.

Medvegyev a Telegramon közölte, itt az ideje „fizikailag likvidálni” Zelenszkijt.

„Nem maradt más lehetőség, mint Zelenszkij és klikkjének fizikai likvidálása” – írta. 

A CNN kiemeli: Oroszország már 2022 februárjában is megpróbálta likvidálni az ukrán elnököt, azonban nem sikerült neki.