Maulana Nigar Alamot a több száz fős feldühödött tömeg kegyetlenül bántalmazta. Először botokkal verték, majd miután eszméletét vesztette, megtaposták – ez látszik a Pakisztánban széles körben megosztott felvételeken, amelyet csak erős idegzetűek nézzenek meg. Alam nem élte túl honfitársai támadását, amelynek a falusi rendőrök Pesavartól északkeletre csak tehetetlen szemlélői voltak. Egyikük, Ikbal Hán tájékoztatta utóbb a nyilvánosságot a lincselésről és az áldozat haláláról.

Pedig Alam épp a pakisztáni igazságszolgáltatás támogatására rendezett gyűlés végén lépett fel – jelentette az Independent. A 40 éves férfi bűne az volt, hogy színpadon mondott imáját blaszfémiaként értelmezték. Az erről a jelenetről készült videón az látható, hogy a hagyományos fehér öltözéket viselő Alamot a mellette álló próbálja megakadályozni abban, hogy kifejtse gondolatait.

„Imájának néhány szavát több tüntető istenkáromlónak tartotta” – jegyezte meg a rendőr, Ikbal Hán.

Ezek után azonban a helybeliek megrohamozták a pódiumot. Szemtanúk szerint a szolgálatot teljesítő rendőrhelyettes egy közeli üzletbe zárta Alamot, hogy megmentse a feldühödött tömegtől. A túlerő azonban legyűrte a rendőröket, a felajzott emberek betörték az ajtót, kirángatták a szerencsétlen férfit, akit a földre tepertek és halálra ütlegeltek. Alam a helyszínen meghalt.

A szégyen napja

Az istenkáromlás a pakisztáni törvények szerint súlyos bűncselekménynek számít, és akár halálbüntetéssel is sújtható. Vélt vagy valós elkövetése megannyi, vérbe torkolló lincseléshez vezetett a muszlim többségű országban még akkor is, ha a vádak hamisnak vagy rágalomnak minősültek. Az emberi jogi csoportok nemcsak a legsúlyosabb büntetés kiszabása miatt bírálták a törvényt, hanem azért is mert visszaélésekre teremt lehetőséget, ráadásul aránytalanul sokan hivatkoznak rá a kisebbségek elleni támadásokban, mások pedig személyes számlák rendezésére használják.

Halálbüntetés várt arra a kínai állampolgárra, akit istenkáromlás miatt vettek őrizetbe Pakisztánban. Az ország legnagyobb vízi erőművének építkezésén a szállítmányozást irányította, és munkája során rászólt két helyi sofőrre, akik szerinte túl sok időt töltöttek imádkozással. Eközben azonban egyesek szerint megsértette a prófétát. A lincseléstől a rendőrök mentették meg, akik őrizetbe vették, majd repülőn hazaküldték.

Februárban azonban a rendőrök nem tudták megmenteni a húszas éveiben járó Mohamed Varisz életét. Őrizetbe vették ugyan, miután azzal támadtak rá, hogy meggyalázta a Koránt, a tömeg azonban megrohamozta Nankana Sahib város rendőrségét, és az utcára cipelte az „istenkáromlót”. Agyonverték, sőt a holttesttét megpróbálták felgyújtani – közölte a rendőrségi szóvivő.

Az ő holttestét sikeresen felgyújtották. A felesége a neten látta a férje elleni brutális támadást, amit embertelennek nevezett, és teljes körű körű vizsgálatot követelt saját és a pakisztáni kormánytól. A lincselés után rövid idő alatt több mint száz embert tartóztattak le – közölte a pakisztáni kormányfő, de ez az újabb esetekből ítélve nem szegte kedvét az önbíráskodóknak.

Hiába zárult felmentő ítélettel 2018 novemberében Asia Bibi, az istenkáromlásért elítélt keresztény nő pere, a pakisztáni kormány engedett az országban élő keményvonalas iszlamisták nyomásának, és megtiltották Bibinek, hogy elhagyja az országot.

Rémálma csak a következő évben ért véget, miután a pakisztáni legfelsőbb bíróság végleg felmentette. A nő – valódi nevén Asia Noreen – családjával együtt Kanadában kapott menedékjogot, ahol megjelentette a halálsoron eltöltött nyolc évéről szóló emlékiratait Enfin Libre, Végre szabad címmel.

Több mint kétezer, istenkáromlással kapcsolatos vádat emeltek Pakisztánban 1987 óta, a lincselő tömegek pedig legkevesebb 88 ember halálát okozták – jelentette a Deutsche Welle jogvédő csoportok adatai alapján.

(Borítókép: Tüntetés Pakisztánban 2022-ben. Fotó:  Sabir Mazhar / Anadolu Agency / Getty Images)