Történelmi napra készül Szlovákia, magyar főszereplővel
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Amikor Eduard Heger korábbi pénzügyminiszter, korábban alkoholkereskedő 2021 áprilisában átvette Igor Matovičtól a kormányrudat, mindenki azt várta, hogy a koalíciós torzsalkodások helyét végre nyugodt és konstruktív kormányzás veszi át. Nos, nem így lett: Matovič távozásával nem tűntek el a koalíciós pártok között húzódó ellentétek, az ország irányítására alig maradt ideje az egymással viaskodó kormánytagoknak. 2022 decemberére a helyzet odáig fajult, hogy a szlovák parlament megvonta a bizalmat a Heger-kabinettől, majd néhány hétre rá kiírták az előrehozott választásokat.
Mi vezetett idáig?
Sokan már az év elején arra számítottak, hogy Zuzana Čaputová államfő leváltja a bizalmat vesztett Heger-csapatot, és helyükre egy szakértőkből álló hivatalnokkormányt nevez ki – de ez sem így történt. Eduard Heger kapott még néhány hetet, de előbb márciusban Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter, majd néhány hétre rá Samuel Vlčan mezőgazdasági miniszter is lemondott. Előbbit inkább küldték, utóbbi viszont önként távozott, miután korrupciós ügybe keveredett egy hozzá kötődő vállalkozás. Végül Rastislav Káčer külügyér távozása jelentette a kegyelemdöfést.
A tárcavezető utólag maga is elismerte, épp azért állt fel, hogy a szakértői kormány kinevezését elősegítse. A történtek megértéséhez fontos adalék, hogy a megbízotti státuszban működő kormányba már nem lehet új minisztereket kinevezni, Vlčan és Káčer távozásával a meglévő minisztereknek kellett volna átvenniük a vezető nélkül maradt tárcákat.
Fontos adalék, hogy a szlovák alkotmány nem ismeri a „szakértői kormány”, sőt tulajdonképpen a „hivatalnokkormány” kifejezést sem, ezeket nem definiálja külön, mindkettő inkább a nagyközönség számára fenntartott, egyszerűsítő fogalom, amely az államfő alkotmány által meghatározott kompetenciáiból ered. A helyzetet éppen ezért legpontosabban talán az „elnöki” kormány írja le.
Mi jön most Szlovákiában?
Minden jel szerint Szlovákiának májustól elnöki kormánya lesz. Bár hivatalosan a köztársasági elnök által felkért magyar bankszakember, Ódor Lajos állítja össze kormánya tagjait, nyílt titok, hogy a jelöltlistát, konzultálva leendő miniszterelnökével, az államfő rakta össze.
Ódor Lajost várhatóan május 15-én bízzák meg a kormányalakítással, ezt követően az új miniszterelnöknek legfeljebb harminc napja lesz arra, hogy a szlovák törvényhozástól programja és kormánya elfogadását kérje. E maximálisan harmincnapos interregnum során az Ódor-kormány teljes hatáskörben működhet (igaz, parlamenti ülés már csak egy lesz), a törvényhozás bizalmának birtokában akár egészen a szeptemberi előrehozott választásokig.
Ehhez az kell, hogy a bizalmi szavazáson legalább 76 képviselő támogassa az új kormányt és programját.
Amennyiben a parlament nem szavaz bizalmat Ódor kabinetjének, márpedig a jelek szerint ez történik majd, az államfőnek vissza kell hívnia a kormányfőt, majd újra kineveznie, hogy a kormány megbízotti státuszban működhessen tovább az előrehozott választásokig.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Ódorék tulajdonképpen ott folytatják majd, ahol Heger és társai abbahagyták. Ugyanúgy megbízotti státuszban működnek tovább, hiszen várhatóan a törvényhozás nem szavazza meg a programjukat.
A szerző Pomichal Krisztián, a ma7.sk rovatvezetője, A teljes cikket itt olvashatja el.
(Borítókép: Ódor Lajos. Fotó: David Paul Morris / Bloomberg / Getty Images)