Lezárulhat napjaink egyik legrégebb óta húzódó fegyveres konfliktusa

Hegyi-Karabahért a Szovjetunió felbomlása után kezdtek el viaskodni az örmények és az azeriek. A hegyi-karabahi háború 1991 őszén tört ki, és azóta a felek több alkalommal is fegyverszünetet kötöttek ugyan, de a terület hovatartozásáról nem sikerült megegyezniük, a harc pedig újra és újra fellángol. Legutóbb tavaly ősszel mérgesedett el ismét a konfliktus, amikor több tucat ember meghalt, és csak nemzetközi közvetítéssel sikerült lehűteni a kedélyeket.

Az utóbbi hónapokban tárgyalások zajlottak annak érdekében, hogy végleg lezárják a konfliktust, és lehet, hogy ez most sikerülni is fog. Az örmény miniszterelnök ugyanis az MTI beszámolója szerint hétfőn bejelentette:

Örményország elismeri Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométeres területét, feltételezve, hogy Azerbajdzsán is kész elismerni Örményország területi integritását 29,8 ezer négyzetkilométeren. Azerbajdzsán 86,6 ezer négyzetkilométere magában foglalja Hegyi-Karabahot is.

Nikol Pasinján azt is hozzáfűzte, hogy mindezért cserébe a hegyi-karabahi örmények jogait, biztonságát érintő garanciákat várnak, amiről a későbbiekben akarnak tárgyalni. A kormányfő reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a felek mielőbb meg tudnak egyezni a békemegállapodás aláírásáról.

Örményország továbbra is elkötelezett a régió békeprogramja mellett. Reméljük, hogy a közeljövőben megállapodásra jutunk a békemegállapodás szövegéről, és képesek leszünk aláírni

– mondta a miniszterelnök. 

Pasinján a múlt héten jelentette be, hogy május 25-én Moszkvában tárgyalásokat folytat Aliyevvel az orosz elnök közvetítésével. Hozzátette, hogy egy héttel később, június 1-jén a moldovai fővárosban, Chisinauban is találkozik Aliyevvel. Ez utóbbi megbeszéléseken részt vesz majd Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Olaf Scholz német kancellár is. Azzal kapcsolatban, hogy Moszkvában aláírhatják-e már a békeszerződést, Nikol Pasinján azt mondta, hogy az még valószínűleg korai lenne, de bízik abban, hogy sikerül megállapodásra jutni a regionális kommunikációs összeköttetések megnyitásáról.

Otthagynák a Kollektív Biztonsági Szerződést

A kormányfő egyben azt is közölte:  Örményország kilép a több szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (ODKB), ha arra a következtetésre jut, hogy az „nem működő struktúra”. „Ha Örményország de jure úgy dönt, kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, ez azután fog megtörténni, hogy rögzíti, hogy az ODKB elhagyta Örményországot [...]. Akkor magunknak kell döntenünk a saját biztonsági ügyeinkről” – mondta az örmény miniszterelnök.

Pasinján még január 10-én jelentette be, hogy Örményország nem szándékozik megtartani területén az ODKB 2023. évi hadgyakorlatát. Az orosz külügyminisztérium erre reagálva január 26-án úgy nyilatkozott, hogy Jereván döntésével az Európai Uniónak akar kedvezni. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő február 20-án bírálta az EU polgári missziójának megjelenését Örményország határ menti térségében, és kijelentette, hogy Oroszország az EU örményországi polgári missziója mögött kizárólagos „geopolitikai indítékot” lát, amely nem a kaukázusi helyzet rendezésére, hanem Oroszországnak a térségből való kiszorítására irányul.

(Borítókép: Lerombolt házak előtt sétál el egy helyi lakos Azerbajdzsánban 2020. október 20-án. Fotó: Aziz Karimov / Getty Images)